Két éve az volt bajom, hogy másodjára láttam ugyanazt a filmet. Visszasírom azt az időt.
A Farkasfalka még egyszer, utoljára összeáll, hiszen Doug barátjuk ismét bajban van: ha nem kerítik elő Mr. Chow-t az őt fogva tartó maffiavezérnek, akkor lőttek a negyedik a tagnak...
Egy idézet se jut eszembe.
Ritkán fordul elő, hogy Hollywood reagál a kritikára, ám esetünkben ez most mégis megtörtént. Miután a Hangover 2 percre pontosan ugyanaz volt, mint az első rész, a készítők megkapták a magukét, és ezt nem hagyták szó nélkül. Ha a Farkasfalka harmadik kalandjának van erénye, az az, hogy mer szakítani a "hagyományokkal". Az új részre senki se foghatja, hogy másolat, hiszen a cselekmény terén igencsak távol áll elődjeitől, a poénok nem ugyanazok, sőt, még a hangulat is változott. Ez a mersz mindenképpen dicséretes, de csakis elméletben: a végeredmény ugyanis egy katasztrófa.
A nagy, és kicsit izzadságszagú változtatások nevében filmünk egyenesen műfajt cserél: nehezen tudnám ráfogni a Hangover 3-ra, hogy vígjáték. Sokkal inkább hasonlít valami beteg pszichothrillerre, egy elkeseredett drámára, amelyben teljesen ellenszenves karakterek vesszőfutását láthatjuk - purgatórium ez nekünk és hőseinknek egyaránt. Az úgynevezett humor gonosz, szinte csak az aljasságra és a perverzitásra épít, a három jó bari pedig távolról se tűnik barinak, sőt, inkább konstans utálják egymást, ezzel pedig repült a csapatszellem, ami még a második menetet is úgy-ahogy el tudta vinni a hátán. Egyébként Bradley Cooper és Ed Helms abszolút háttérbe szorult ezúttal, és Zach-nek kellene cipelnie mindent, ám ez se megy: figurája abszolút félre lett írva, hiszen most már biztosra kiderült, hogy ő egy beteg elme, ezzel az információval pedig csak sajnálni lehet őt, nem pedig nevetni rajta. Mondjuk, ha nem így lenne, akkor se lehetne röhögni ezen a filmen.
Bár a hajó már rég elsüllyedt, még azt is hozzátenném, hogy a történet pofonegyszerű, teljesen un-event, a szituációknak semmi súlya nincs, és ha maradt volna még ebben az egészben valami jó, azt Ken Jeong (akit kitiltanék a filmvilágból) masszív jelenléte gond nélkül hazavágja. Egy teljesen értékelhetetlen, élvezhetetlen és degenerált film ez, és ezt nem csak én gondolom így: olyan mély kuss volt a nézőtéren az előadás alatt, hogy csak na. Jó, bevallom, párszor elmosolyodtam, és mivel máshoz nem tudok viszonyítani, gondoltam, annyi pontot adok, ahányszor felnevettem a látottakon - 3/10. Az egyetlen valamire való pillanat pedig a stáblista közepén levő slusszpoén - na, ott kellett volna kezdeni a filmet, nem baj, hogy harmadjára láttuk volna ugyanazt.
