What's This?

Film meg film meg film meg zene meg film meg úgy az élet meg film meg hype meg kult meg zene meg minden ami jó meg én meg mások és persze film

Őket szerettük

Facebook

Searching

Ha keresel valamit, akkor tags/valami. Pl: http://helsing.blog.hu/tags/the_dark_knight_rises

E-mail

Kérdésed, észrevételed, véleményed van? Írjál nekünk bátran: HELSING.BLOG@GMAIL.COM

2015: Legjobb nem mozis filmek

2016.01.03. 16:35 | Adam Van Helsing | Szólj hozzá!

A leltár legszubjektívebb, tértől és időtől független pontjához érkeztünk: azon filmek legjobbjaihoz, amikkel mozin kívül ismerkedtem meg a tavalyi év folyamán. Hiszen sajnos elég sok királyság nem jut el a hazai vásznakra, és pótolnivaló klasszikusok is mindig akadnak szép számmal.

 

5: Almost Famous - 2000

2015_nontheater_almost_famous.jpg

Lassan, de biztosan haladok a Cameron Crowe-életmű végignézésével (egyszer majd csak belefutok néhány Facérba is), de hogy a fickó legjobbján már túl vagyok, azt szinte biztosra veszem. A zavarba ejtően ifjú riporter túrája Billy Crodup rockbandájával a 70-es évek legkirályabb időszakában gond nélkül nyert bebocsátást a szívembe, egyúttal rögtön az egyik kedvenc feel-good mozimmá is vált. És az a zene.... na az igen.

 

4: The China Syndrome - 1979

2015_nontheater_china_syndrome.jpg

Sokan felhúzzák a szemöldöküket, amikor közlöm, hogy az egyik legkedvesebb filmes "műfajom" a 60-as és 70-es évek politikai thrillerei, de hát mit lehet tenni? Imádom a paranoiás hangulatukat, az oknyomozást, az arctalan ellenséget, na meg persze a csend közepébe belecsörrenő, tárcsázós telefonokat. Egyik utolsó képviselőjükkel volt szerencsém tavaly megismerkedni, és egyáltalán nem bántam meg. Jack Lemmon és Jane Fonda esete az atomreaktorral legalább annyira feszült, izgalmas, és valahol ott legmélyen ijesztő volt, mint legnevesebb testvérei. Új kedvenc a gyűjteményben.

 

3: The Way Back - 2010

2015_nontheater_way_back.jpg

Peter Weir művére még azt se tudnám mondani, hogy méltatlanul elfeledett, mert már bemutatójakor se vett róla senki se tudomást. Pedig a Way Back igazán megérdemelte volna a figyelmet: Ed Harris, Jim Sturgess és Colin Farrell világháború alatti, négyezer mérföldes túrája, mely Szibériától a Himaláján át egészen Indiáig tartott enyhén szólva embertelen, egyszersmind lehengerlő, elemi erővel bíró film. És persze Saoirse Ronan jelenléte se ront a dolgokon.

 

2: Enemy - 2013

2015_nontheater_enemy.jpg

Jellemző, hogy Denis Villeneuve rendezései közül pont az eddigi legjobb nem jutott el hozzánk. A saját hasonmásával elmeháborút viselő Jake Gyllenhaal története szinte már mesterműnek nevezhető. Roppant elmés, tökéletesen rendezett, borzongató felvételekkel teletűzdelt pszichodráma, ami akkor üti a legnagyobbat, mikor a megtekintése után pár nappal egyszer csak összeáll, hogy mi is volt igazából ez a gyönyörű agyfasz.

 

1: Under The Skin - 2014

2015_nontheater_under_the_sikn.jpg

És amit az imént végigmondtam, az tökéletesen ráillik Jonathan Glazer rémálmára, az Under The Skinre is - az egyetlen jelentős különbség a két világklasszis alkotás között, hogy ez sokkal durvábban játszik. A férfifaló Scarlett Johansson felemelkedése és bukása tényleg belemászik az ember elméjébe, hogy egyrészt ámulatba ejtse, másrészt hogy rohadtul a frászt hozza rá. Kubricki para, hihetetlen vizuális megoldások, félelmetesen precíz rendezői vízió. Valószínűleg a legbetegebb masterpiece, amihez valaha szerencsém volt. 

 

És akikkel még jó volt megismerkedni: Ex Machina; Calvary; Camp X-Ray; Frantic; The Book Of Life; Cheatin'; Phantom Boy; Still Alice

Címkék: enemy 2015 the way back best non theater movies under the skin

A bejegyzés trackback címe:

http://helsing.blog.hu/api/trackback/id/tr448231626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.