What's This?

Film meg film meg film meg zene meg film meg úgy az élet meg film meg hype meg kult meg zene meg minden ami jó meg én meg mások és persze film

Őket szerettük

Facebook

Searching

Ha keresel valamit, akkor tags/valami. Pl: http://helsing.blog.hu/tags/the_dark_knight_rises

E-mail

Kérdésed, észrevételed, véleményed van? Írjál nekünk bátran: HELSING.BLOG@GMAIL.COM

Film: Az Út - The Road (2009)

2010.05.10. 18:07 | Adam Van Helsing | Szólj hozzá!

Ha van valaki, aki jól használta ki a Gyűrűk Ura sikerét, az Viggo Mortensen. Nem egy százmilliókat hozó celeb-mozisztár, viszont az a kevés film, amiben szerepel, egytől egyig zseniálisan király. Mint a Road.

Isten tudja miért, de a világra beköszöntött az apokalipszis. Nincs élelem, áram, víz, sőt, még napsütés se. Viszont van spontán erdőtűz, földrengés, kegyetlen bandák és kannibalizmus. Ebben a kellemesnek nem mondható újvilágban vándorol apa (Viggo) és fia. Mennek a tenger felé, hátha ott van valami. Az út azonban csak megpróbáltatásokat, borzalmakat, menekülést és élet-halál harcot tartogat.

"Ha van Isten, akkor már rég hátat fordított nekünk"

John Hillcoat filmjében az a baromi jó / megdöbbentő / kiakasztó / félelmetes, hogy rohadtul hiteles (már amennyire egy jövő-mozi az), és tutira elhiszem, hogy ha van ilyen, akkor az így néz ki. Ez pedig azért van, mert Hillcoat csupán körítésnek használja magát a disztópiát. Filmünkben az embertelenség és reményvesztettség a hangsúlyos, ez akár ma is történhetne, nem kell ehhez világégés - valószínűleg pont ezért nincs is megmagyarázva vagy elmesélve az. Éppen ezért eléggé nehéz film a Road, senki se számítson egy újabb, viszonylag nézőbarát Book Of Eli-re. A Road... kurva kemény.

Viszont az a fura, hogy a másik oldalról pedig szép. Ugyanis a film kétoldalú, mondhatni két tök ellentétes oldalú. Mert amíg az egyik a pusztítás és a kegyetlenség, addig a másik a szeretet és az összetartozás. Mert hát ebben a rohadt világban apa és fia vándorol, akik csak egymásra számíthatnak. Kapcsolatuk bemutatása ... hát szép, na! Tényleg. A gesztusok és megnyilvánulások mindkét fél részéről meghatóak, és ez bensőségesség és kedvesség az, ami még brutálisabbá teszi a külvilági körülményeket. Mondjuk ez a "felsegítés" fordítva is működik, a szép dolgok sokkal szebbek egy ilyen mocsokban. Kontrasztjaik egymásnak az oldalak durván, de ez nagyon a film előnyére válik.

A kettősség, illetve ennek a két világnak az esszenciája azonban még ezen belül is nagyon erősen koncentrálódik egyetlen pontra: az apára. Aki szereti a fiát és mindent megtenne érte, ámde ezzel nem sokra menne ebben a torz "vadonban", így valamilyen szinten ő is olyanná válik a többiek, környezete terméke lesz, aki innentől kezdve nem mondható tisztán jófiúnak - sőt, a fene tudja, minek mondható. Viggo Mortensen pedig tökéletesen prezentálja ezt, és ahogy máshonnan is hallani, valóban legjobb alakítását nyújtja a szinte félőrült apa szerepében. Mondjuk lehet, hogy erre rásegít az, hogy a fiát alakító nemtoomki a világon semmit nem csinál, de ez mindegy.

A kontrasztolás nagyfilmje a Road. Brutális és szívmelengető, mocskos és gyönyörű, utálatos és szerethető... illetve akármilyen jó, nem kap többet 8/10-nél. Nem tudom miért, egyszerűen nem több. Na, ezt magyarázza meg valalki.

trailer: http://www.youtube.com/watch?v=hbLgszfXTAY  (ha élményt akarsz, akkor csak a film után nézd meg)

Címkék: kritika drama viggo mortensen the road 8/10 john hillcoat postapocalyptic

A bejegyzés trackback címe:

https://helsing.blog.hu/api/trackback/id/tr951990478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.