What's This?

Film meg film meg film meg zene meg film meg úgy az élet meg film meg hype meg kult meg zene meg minden ami jó meg én meg mások és persze film

Őket szerettük

Facebook

Searching

Ha keresel valamit, akkor tags/valami. Pl: http://helsing.blog.hu/tags/the_dark_knight_rises

E-mail

Kérdésed, észrevételed, véleményed van? Írjál nekünk bátran: HELSING.BLOG@GMAIL.COM

Film: Fülledtség - Bound (1996)

2012.10.31. 18:23 | Adam Van Helsing | Szólj hozzá!

Ennél jobb első filmet egy rendező se kívánhat magának.

bound_movie.JPG

A maffia egyik társasházában éldegél a maffia-feleség Violet (Jennifer Tilly), aki urát (Joe Pantoliano) megunva inkább a szomszéd lakásban ügyködő szerelő csajszival (Gina Gershon) szűri össze a levet. Miután jól összejönnek, kiötlenek egy pontos tervet, amivel lenyúlhatják a bűnszervezet zsozsóját, hogy aztán boldogan éljenek. Természetesen a terv nem úgy megy, ahogy kéne...

"Either pull the trigger or get that fucking thing out of my face"

A két chicago-i srácot, Larry (manapság Lana) és Andy Wachowski-t kirúgták a fősuliról. Félig-meddig elhelyezkedtek az építőiparban, aztán inkább forgatókönyveket írogattak. Egy kicsivel később összehoztak egy filmtörténeti mérföldkövet, de előtte volt még pár állomás. Megírták az Assassins (Donner, Banderas, Sly, Julianne Moore... nem? semmi?) című "remek" film szkriptjét, majd bizonyos zöld kódsorozatok felé kezdtek kacsingatni, de egy lépés még hiányzott. Be kellett mutatkozni úgy istenigazából, letenni egy fasza kis filmet az asztalra, hogy a fejesek lássák, tudnak ők rendezni. Hatalmas szerencséjükre pont szembejött velük a lehetőség, és megírhatták, majd később meg is rendezhették a Bound-ot - egy low budget kamaradrámát, ami kábé egyetlen lakásban játszódik. Mindezt úgy, hogy ők már rég hatalmas akciókról és párhuzamos világokról álmodoztak.

Hogy hogyan kell első filmet csinálni, arra a Bound a tökéletes példa. Hogy minimális keretből hogyan kell valamibe egyéniséget, vagy akár nagyratörő ambíciókat vinni, arra is. Ez az a film, amit az ember úgy tesz be a lejátszóba, hogy "meh", az első képnél azt gondolja, hogy "hoppá", és öt perc múlva minden túlzás nélkül kijelenti, hogy ez kurvajó. És tényleg: a Bound stílusával és mai napig is tartó friss látásmódjával beszippant, és nem nagyon ereszt. Wachowskiék nagyon ügyesen használják azt a keveset, ami megadatott nekik, és mindent ki is préselnek belőle. Hihetetlen feszültség teremtés, nagyszerű karakterek, baromira fordulatos sztori, és még egy kis maró humor is belefér a meccsbe. Őszintén szólva inkább hat színházi előadásnak az egész, mint filmnek, és ez nagyon jól megadja az egésznek a feelingjét. Jó nézni. És hogy ezt a filmet mindenki imádta is csinálni, az tuti - süt a lelkesedés a képernyőről. 

Szóval egy úgymond kötelező körből a tesók képesek voltak egy rohadt jó kis mozit kihozni, ami alapján rögtön Coenékhez, Tarantinohoz és magához a nagy Alfredhoz hasonlították őket, ami saját idejében tuti az egyik legjobb indy-film volt, és amibe már akkor bele tudták tenni sajátos jegyeik egy-egy darabját. Így kell bemutatkozni. 8,5/10.

trailer: http://www.youtube.com/watch?v=_23lZ6Iv50Q

Címkék: kritika thriller comedy drama crime joe pantoliano 8.5/10 bound the wachowski brothers

A bejegyzés trackback címe:

https://helsing.blog.hu/api/trackback/id/tr884882356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.