Elcseszett szépség.
Mr. Morgan (Michael Caine), Párizs angol özvegye egy nap kiszúr a buszon egy ritka szép leányt (Clémence Poésy), és miután a szerelem kortalan, és különben is francia földön járunk, be is próbálkozik nála...
"You are the only part of my life I haven't figured out yet"
Lehet szokatlan, ötletes, vidám, szomorú, vagy teljesen hétköznapi, egy románcot mindig jó nézni, ha jó. Morgan úr utolsó esete jó darabig az is: Michael Caine és Clémence Poésy esélytelen, ám rendkívül szép (plátói) kapcsolata nagyon is működik, nagy egészében és apró részleteiben egyaránt, rengeteg szép pillanatot okozva vásznon innen és túl. Az író/rendező Sandra Nettelbeck viszont valamiért úgy érzi (gondolom az alapul szolgáló könyv miatt), hogy ez nem elég, pedig Linklater óta tudjuk, hogy az lehet. Szépen lassan egyre több és több felesleges dolog kerül filmünk zsákjába, a családi intrikáktól kezdve a kínosan csöpögős emlékeken és szappanoperás összeviszonyulásokon át a pocsék végkifejletig - ezek szépen lassan addig gyilkolják a bulit, hogy a végére már a feledésbe is veszik, hogy honnan indultunk. Szerencsére én még emlékszem arra a nagyon őszinte és nagyon kedves alapfelállásra, ami, ha végül csak nyomokban is, de egészen sokáig kitartott. 4,5/10.
