Mi mindenre is jó a Moziünnep: az ember szeptember közepén megnézheti a tavaly novemberi blockbustert, szélesvásznon meg mindennel együtt. Bár volt bennem egy kis félsz, hogy hülyén fogok mutatni a sok smároló tini között, de mondom, ha már itt van, meglesem, mi is ez a Twilight.
Bella, a kissé magának való, állig felöltözött különc leány (a gyönyörű Kristen Stewart) kénytelen-kelletlen egy Forks nevű kisvárosban találja magát, ahol csak rossz idő van, meg esik, ő meg valami napos helyről érkezett. Hát ez az új otthon, hisz az apjához költözött, meg hát itt a helyi gimi, ahova be kell illeszkedni, meg van egy hullafehér srác a biosz órán, akivel valami nem stimmel. Még szép, hiszen Edward egy vámpír, aki majd' egy évszázada 17 éves, és eléggé romantikus lelkületű. Miután hosszan megvitázzák, hogy nem lehetnek együtt meg nem találkozhatnak meg nem és nem (hú de ismerős), gyorsan egymásba szeretnek, és el nem lehet őket választani. Jöhet a bemutató-vacsi vámpíréknál, sörözés az ember apuval, baseball a réten... aztán feltűnnek a konkurens vámpírok, és meg kívánják enni Bellát. Itt nagy balhé lesz...
Nekem ez a Twilight-dolog tök érdekes volt. Egyáltalán nem volt annyira rossz, de ezt úgy érte el, hogy közben a "celluloid szemét" kifejezés határán táncolt. Gyorsan szögezzük le az alapokat: a film technikailag egyszerűen vállalhatatlan. Ennyire pocsék megvalósítást mozifilmnél régen láttam, komolyan mondom, rossz nézni. Jó, a költségvetés 37 millió dollár volt, ami kábé semmi ebben a melóban, viszont a Cloverfield szintén abban az évben 25 millióból készült, és ott egy szörny porig rombolta New York-ot, és rohadt jól nézett ki. De nem csak a CG rész, hanem a fényképezés, a beállítások, a minden.... szerintem nem egy mozgókép szakos jobbat csinálna. Catherine Hardwicke, az 53 éves rendezőnő örülhet, hogy csak a forgatás után rúgták ki a direktori székből, és nem közben. Olyan érthetetlen megoldások (mint a sokat használt kínos lassítások) vannak itt, hogy az szörnyű, néha úgy tűnik, mintha az egész film a saját maga paródiája lenne. Brrr. Kiváncsi vagyok, hogy most egy új rendezővel milyen lesz a New Moon - a trailer alapján nagyon ütős. Oké, nem bosszankodom tovább, megvalósításilag a film szót sem érdemel.
Itt van ez a Robert Pattinson gyerek (Edward), aki anno a Harry Potter 4-ben tűnt fel, mint Cedric. Nagyon remélem, hogy ebben is Hardwicke keze van, és a következő rendező kihoz ebből a srácból valamit, mert most harmat gyenge volt. Majdnem rámondom, hogy pocsék színész, de inkább megvárom ezzel a novemberi folytatást, mert hátha nem. Vannak neki azért jó pillanatai, például a végső összecsapásban, de összességében nagyon nincs eltalálva valami. Az egész alkotást a hátán elvivő Stewart kisasszony viszont tisztességesen végzi a dolgát (mármint az üresfejű csaj szerepet), vele minden oké, és még szép is. A többiekre szerintem nem érdemes kitérni, elenyészően keveset szerepelnek, meg hát ez a film nem a nagy alakításokkal tűnik ki.
Mitől működik mégis a Twilight? Mert működik, ráadásul jól. Mi az, amivel ekkora rajngó tábort szerez magának, mi az, amivel az MTV Movie Awards-on kiüti Batman-t, mi az, amiért ekkorra hiszti van körülötte, és mi az, amivel egy generációs alapfilm lesz? Vagy már az is.
- Nem tudlak távol tartani magamtól
- Akkor ne tedd
Azt hiszem, a Twilight nagyon jól kapja el a kamasz mentalitást. Amikor még úgy vagy halálosan szerelmes valakibe, hogy egy büdös szót nem beszéltél vele. Plusz ad egy olyan mesét, ami nagyon hiányzik a mai a világból. Egy olyan világban, ahol a "felszedjük a kocsmában aztán jó esetben két hét múlva dobjuk" elv igen erősen működik, jön ez a film, és egy örök szerelemről szóló sztorit ad elő, ami ráadásul mai környezetben játszódik. Ez a vámpír cucc igazából nem érdekes, nincs túl nagy jelentősége, mondhatni, ez csak a csomagolás, az üzlet, hogy sokan vevők legyenek rá. Mert hát megnéznék ennyien, ha úgy hirdetné magát, hogy "szimpla romantikus film"? Nem bizony.
Szóval a Twilight mutat egy "alternatív" lehetőséget a párkapcsolatra, amire célközönsége teljes mértékben ráharaphat. Ezért működik ennyire, mert azt adja, amire a közönsége vágyik - ami meg ugye belőhető 14 és 18 év közé. Öregebb fejjel nézve igen butuska és naiv film ez, de mégis van valami bája. Nekem az első, ami eszembe jutott az volt, hogy aranyos. És ha ez az ő üzenete az ő korosztályának, hogy létezik szép és őszinte szerelem (mondjuk amit látunk, az nem az), akkor nagy baj nincsen. Ettől persze még nem lesz jó film valami, de simán megállapodhat az ártatlan kis semmiség szintjén. 5/10.
