A leltár legszemélyesebb pontjához értünk, mely független tértől és időtől: azon filmek legjavát szedtem most össze, amit a tavalyi év folyamán láttam először, "nemmoziban". Hiszen nem jut el minden a hazai vásznakra, és hiányosságok is mindig lesznek, amiket pótolni kell.

5: Detachment - 2011

Tony Kay továbbra se viccel: tizenhárom évvel Edward Norton nácis esete után ismét egy égető kérdésbe vágta fejszéjét, ami aktuálisabb nem is lehetne. Adrien Brody tanárként egy közoktatásnak nevezett pöcegödörben veszi fel a harcot, nem a kultúra vagy a tudás, hanem egyszerűen csak az emberség nevében - hadjáratát Kay pedig távolról se leplezi el, sőt, inkább még rá is pakol pár lapáttal. Az utóbbi évek egyik legsokkolóbb drámája illetve helyzetjelentése az álmok országából.

4: Changeling - 2008

Nagy hiányosságot sikerült pótolnom a Changeling képében, amiben a jó öreg Clint már megint nagyon eltalált valamit. Kőkemény thriller, bírósági dráma és krimi is egyben ez a film, mely pusztán a nyers tényekkel hozza rá a frászt az emberre - hiszen alig hiszed el, hogy ilyen a huszadik században megtörténhet. Hihetetlenül izgalmas és érdekes alkotás, Angeline Jolie megszeppent jégkirálynő-alakítása pedig csak hab a tortán.

3: Restless - 2011

Gus Van Sant kábé a kétszázhuszonkettedik lehet, aki ellövi a "szerelmes vagyok egy halálosan beteg lányba" klisét, nála jobban azonban még senki se játszotta ki ezt a lapot. Filmje ugyan térdig gázol a halálban és az arról való elmélkedésben, de legalább ennyi teret enged az élet, a szeretet, a fiatalság és a szerelem dicsőítésének - nem giccsesen, hanem őszintén, emberien, indie-sen. A mix, amit így kapunk, szinte leírhatatlan - Mia Wasikowska pedig gyönyörűbb, mint valaha.

2: The Hunger - 1983

Mielőtt egy életre elmerült volna az akciófilmek világában, Tony Scott egy vámpírdrámával kezdte meg pályáját, aminek készítése közben tuti a bratyó robotvadászata lebegett a szeme előtt. Filmje melankolikus, durva, lírai és végtelenül elegáns - vérontások helyett inkább ezen lények élethelyzetén, lelkivilágán, a világban betöltött helyükön mereng. Valószínűleg a legjobb vámpírfilm, amit valaha láttam.

1: Jeff, Who Lives At Home - 2011

Jeff még mindig otthon lakik, és hisz a jelekben - a sors által hagyott morzsákban és a Shyamalan filmben egyaránt. Jeff egy nap a jelekre hallgatva indul útnak, s eme nap nem mindennapi: nemcsak önmagát, de családja tagjait is helyrerakja. Emlékezteti őket, hogy mi, és ki a fontos az életben, a végére pedig minden összeáll. És Jeffnek még humora is van, nem is akármilyen - az utóbbi idők egyik legjobb feel-good filmjét hozza el így nekünk.

És akikkel még jó volt megismerkedni: Insidious; The Jerk; It's Kind Of A Funny Story; Tyrannosaur; What About Bob?; Batman: The Dark Knight Returns - part 1; The Art Of Getting By; The Man, Who Wasn't There; Eastern Promises; Liberal Arts; Frankenweenie; Bronson; Sneakers; Milk; The Parallax View; Awakenings; Solaris (2002); True Lies;