Sötét reggelre ébredünk ma, hiszen a leltár harmadik pontjában az év legrosszabb emlékeit idézzük fel. Először a legnagyobb csalódások gyűlnek össze (amik nem feltétlenül rossz filmek, csak hát többet vártunk), majd következik a mélypont, vagyis a legrosszabb filmek bandája. Essünk is túl rajta.

Az öt legnagyobb csalódás:

5: Időről időre - About Time

A romkomok koronázatlan királya, Richard Curtis életében először elrontott egy filmet. Mert bár az About Time remek alapokkal, és parádés felvezetéssel kezdődik, a végére olyan szintű szentimentalitásba fordul át, ami felemészti  a humort, a logikát, a cselekményt, de még a jókedvemet is. Pedig elvileg ez egy feel-good mozi volt.

4: Thor: Sötét világ - Thor: The Dark World

Egyre jobban rettegek a Marvel stúdiótól, mert eddigi egészséges humorukat lassan addig nyomják, mígnem elérnek a vígjáték műfajához. Kitűnő példa erre Thor második önálló kalandja, ami hősiességgel és csodákkal átitatott fantasy helyett leginkább egy önparódia volt.

3: Az Acélember - Man Of Steel

"Nolan story, Snyder action", hangzott a hírhedt vélemény a tesztvetítések után, s a világ majd megőrült. Akkor aztán meg pláne, mikor kiderült, hogy egyik állítás se igaz, hiszen a filmügyileg elátkozott Acélember újabb próbálkozása semmivel se volt több egy elnyújtott, ostoba és lelketlen műanyag izénél. Ráadásul 2013 legjobban várt filmje ő volt.

2: Lincoln

Steven Spielberg díjszezon-kedvenc, és agyondícsért történelmi filmje volt talán az év legalattomosabb mozija, ami mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül kezdte el a maratoni kínzást. Ez a darab ugyanis egy filmtörténeti csoda: nem egyes részei, vagy nagy összessége irritálóan halál unalmas, hanem minden egyes perce külön-külön. Egyedül a remek színészeknek köszönhető, hogy élve jöttem ki a moziból (és még csak nem is a film közben, mert életemben először ez is megfordult a fejemben).

1: Vasember 3 - Iron Man 3

A szuperhősök idei koporsójába Vasember verte a legelső és legfájóbb szöget. Csalódások egész hadát hozta magával a film, kezdve a címszereplő mellőzésétől, Ben Kingsley-n át egészen a teljesen semmilyen végső harcig - és akkor még nem beszéltem a sorra felbukkanó, a műfaj kereteit meghaladó baromságokról, illetve a Marvel említett új szemléletének első lépéseiről. Pedig úgy volt, hogy ez jó lesz.

És akik még csalódást okoztak: Only God Forgives, Elysium, On The Road, The Colony, The Great Gatsby, The Counselor, Jack Reacher, Silver Linings Playbook, Now You See Me, How I Live Now

És akkor jöjjön az öt legrosszabb film:

5: Személyiségtolvaj - Identity Thief

Vígjátéknak aligha nevezhető debil, és egyáltalán nem vicces kínszenvedés, egyre gusztustalanabb Melissa McCarthy-val.

4: R.I.P.D.

Ekkora halva született ötlet régen került a vásznakra - azóta se értem, hogy ezt valahol valakik hogy gondolhatták komolyan. De legalább nem bántott.

3: Iron Sky

Ez az érthetetlen módon kultstátuszba kerülő celluloid hulladék az egyik legprimitívebb film, amivel valaha dolgom volt. Már a kifehérített feka is elég lenne, de ő még csak az első támadások egyike.

2: Drágább, mint az életed - A Good Day To Die Hard

Ha van olyan MacLane vagy akciórajongó, akinek ettől nem forrt fel az agyvize, illetve nem vette személyes sértésnek eme trágyadomb puszta létezését, az sürgősen gondolkodjon el.

1: Kamatylista - The To Do List

Nem hittem volna, hogy a második helyezettnél láthatok rosszabb filmet idén, és talán nem is láttam, viszont a To Do List sokkal nagyobb merényletet követett el, mint a Die Hard 5. Míg utóbbi csak saját szériáját és műfaját köpte szemen, addig ez a film nem mást ért el, minthogy egy percre megingatta a filmekbe és a moziba vetett hitemet és szeretetemet. Ennél halálosabb bűn nem létezik.

Emellett pedig:
A legrosszabb előzetessel a Coming Out (aminek szóban forgó, első videóját már el is tüntették a netről) illetve a Megdönteni Hajnal Tímeát büszkélkedhet.
A legbénább szerelmespár kétségtelenül a Fassbender-Cruz duó volt.
A legelcseszettebb fordulat a Host-hoz köthető.
Az akaratlanul legnevetségesebb film az Only God Forgives volt.
A leghülyébb forgalmazói döntés pedig az Inetrcomé, amiért az itthon totálisan ismeretlen Insodiousnak rögtön a második részét mutatta be.