Running as fast as they can, Iron Man lives again! Da-da-dada-da, dadadada-dadada-da-da-da! 
2008-ban ott búcsúztunk el Tony Stark-tól, hogy kijelentette ország-világ előtt, hogy ő a Vasember. Szuperhősöktől ez eléggé szokatlan, de hát Tony az önimádat példaképe, még szép, hogy kérkedik az alteregójával. Azóta mi történt? Hősünkből még annál is nagyobb sztár lett, mint volt, és jóvoltából a világon kezd eluralkodni a béke. A baj az, hogy Tony készül beadni a kulcsot, ugyanis az őt életben tartó kis mellkas reflektor úgy mérgezi a vérét, mint a fene. És még a konkurens fegyvergyártó és egy orosz zseni haragjával is szembe kell néznie...
"Látja Pepper, tudtam, hogy van valami maga és az eper között"
Pár héttel ezelőtt olvastam a hírt, hogy az első Vasembernek nem nagyon volt forgatókönyve, és rengeteg múlott a képregénybuzi rendező John Favreau-n és a színészeken. Nézve a második részt, nem kizárt, hogy itt is valami hasonló probléma volt, ugyanis az Iron Man 2 legszembetűnőbb gondja a fura története. Az alapok jók, Stark haldoklása külön pirospont, meg Mickey Rourke is jól kezd, de aztán az egész a teljes szétcsúszás határán egyensúlyozik.
Az első órában nem haladunk sehova, sőt, filmünk egyre jobban kacérkodik a "borzalmas" jelzővel. Süt az egészről egy rendes könyv hiánya, és ezt a hiányt még menő akciókkal se próbálják ellensúlyozni (a monacói Stark vs. Ivan csata egy vicc), inkább hősünket hozzák egyre égőbb helyzetekbe, aminek az az eredménye, hogy lassan én azt mondom, hogy hagyjuk a fenébe ezt a fickót.
Igen ám, de Mr. Stark eme leamortizálása, mint később kiderül, rosszul megvalósított, ámde szándékos, és nem mellékesen jó húzás. Az Iron Man 2 a "lassan már én szégyellem magam" első órája után, Nick Fury feltűnésével egyidőben meglepően határozott fordulatot vesz a minőség felé - ugyanis hősünkből szépen lassan ismét egy szerethető karaktert csinálnak. Akciónak még mindig híján vagyunk, a forgatókönyv se az igazi, de legalább már Robert Downey működik annyira, hogy elvigye a filmet.
Egyébként pedig a mellékszereplők jók, a gonoszok nem; a CG pöpec, ám kevés lehetősége van kibontakozni; van egy csomó jó ötlet (bőröndpáncél, War Machine), de nem kezdenek velük semmit - ez a film egy eléggé átgondolatlan kuszaság. Az első rész koherensségét teljesen nélkülözi, és ez eléggé nagy baj. De hogy mondjak valami pozitívumot: amikor Tony szétbarmolja a házát, hogy instant részecskegyorsítót rakjon össze, akkor azért ott van a két évvel ezelőtti szellem, vagyis a totális coolság. Nem rossz ez a film - de azért nem is jó. 6/10. Viszont legalább Scarlett Johansson annyira dögös, hogy még.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=FNQowwwwYa0
(és várd meg a stáblista végét)
