Azt hiszed, hogy ez egy szuperhős-paródia, mi?
Dave éldegéli a normális (köznyelven lúzer) srácok életét, ám valami hiányzik neki, nem tudja, mit kellene kezdeni az élettel. Egy nap a helyi képregényboltban aztán megszállja az ihlet, és eldönti: ő biza szuperhős lesz. Fel is veszi a zöld sztreccs cuccát meg a Kick-Ass álnevet, és elbánik a városban uralkodó gonoszság ellen - persze csak kicsiben. Ám vannak, akik nagyban űzik ezt az új ipart, mint Big Daddy és Hit Girl, de ők már maffia háborúban utaznak. Kick-Ass pedig ott áll a bajban, hogy micsoda lavinát indított el, és hogy mennyire véresen komoly ez az elsőre poén hivatás...
"Nem fogom megtudni, hogyan végződik a Lost"
Bármennyire is annak hirdeti magát, a Kick-Ass (a magyar címet felejtsük el) nem vígjáték. Vagyis csak részben, mert néha a szék alá kerülsz a röhögéstől. De paródia aztán végkép nem, hiszen én még nem találkoztam olyan filmmel, ami ennyire őszintén és komolyan élteti a szuperhősöket. Bizony. Ez egy hatalmas tiszteletadás mind a képregényeknek, mind a superheroknak úgy általában. És a film eme feladatát illetve célját és röpke pillanatig sem téveszti szem elől, és a stáblista végéig vérsen komolyan veszi magát. Mert a Kick-Ass komoly film, és ezt tudja is, és ebben rejlik ereje és zsenialitása.
Rögtön a nyitánnyal elintézi az egészet azzal, hogy kiszól a nézőhöz, és azt mondja: tutira Te is akartál már szuperhős lenni. Ezek után a film pedig nagy részben rólad és rólunk mesél. Aztán valaki vagy veszi ezt az üzenetet, vagy nem. Én vettem, hiszen tisztán emlékszem, hogy harmadikban halál komolyan Batman akartam lenni. Nyílván ezzel nincsen mindenki így, nekik a film nem lesz egy mély nyomot hagyó valami. De a Kick-Ass nekik is szolgál mindenféle jóval, mint poénok, akciók és bunyók - keveredik a tinivígjáték a Kill Bill-el rendesen. De igazából ez egy rajongóknak szóló film. A képregények, a nagy mozifilmek, a játék és fantázia rajongóinak. Ezért van az, hogy valaki (mint én) teljesen elérzékenyül és azt suttogja magában, hogy "ez az!", mikor Hit Girl kimenti a többieket a rosszfiúk kezeiből, valaki meg nem. Ők csak simán ámulnak az akción. És ez a jó a Kick-Ass-ben, hogy tudja, hogy ő nem szól mindenkinek, de azért mindenkit megpróbál szórakoztatni.
Mindenestre kijelenthető, hogy a szintén baromi jó Stardust rendezője, Matthew Vaughn nagyon eltalált valamit. Itt is megvan az a megmagyarázhatatlan plusz feeling. Persze vannak itt hibák (mint például a háromszori nekifutás a csúcspontnak), de a film egészében annyira jó, hogy ezek elfelejtődnek.
Hőseink is megérdemelnek pár szót, főleg a főszereplő Aaron Johnson. A srác valami elképesztő könnyedséggel viszi a hátán az egész filmet. Olyan természetesen játszik, hogy mindent elhiszek neki, komolyan. Én szurkolok neki a jövőben az tuti! Nicolas Cage meg végre talált magának egy filmet, amivel kivételesen nem rombolja, hanem száz százalékban építi a karrierjét/hírnevét. A többiek, mint Mark Strong vagy McLovin' meg csak simán k*rvajók XD
Szenzációsan jó egyensúly a dráma, az akció és a poénok között; rohadt jó akció jelenetek; léleksimogatás a fanoknak - ez mind a Kick-Ass. És bár eme írásból talán az jöhet le, hogy a film érzelmesebb a kelleténél, megnyugtatok mindenkit: ez a film nagyon brutál - és emellett aranyos. Most már teljes képzavar? Helyes, akkor irány a mozi, mert ezt látni kell. Kilencet akartam adni, de a Kick-Ass kap egy 10/10-et. Baszottjó! (már elnézést XD ).
Élj az álmoknak.
