Miután a Defendort akár "Kis Kick-Ass"-nek is hívhatnánk, most is így kezdem: Azt hiszed, hogy ez egy szuperhős-paródia, mi?
Arthur (Woody Harrelson), a kicsit lassú, Forrest Gump-os beütésekkel rendelkező egyszerű útmunkás nem az, akinek látszik. Illetve dehogynem, de ő szereti azt hinni, hogy éjjelente ő több lesz önmagánál. Ugyanis ha leszáll az est, ő Defendor lesz, aki védelmezi a gyengéket és odasóz a rosszfiúknak, miközben ősellenségét, Captain Industry-t keresi. Defendor mindennel felszerelt, hiperügyes és harcképzett, sőt, még a golyó se fog rajta... Legalábbis Arthur így látja.
"Trouble has a way of following me"
Peter Stabbings első rendezése egy jó nagy átverés. A marketing anyagok, sőt, még a film első pár perce is azt sugallja, hogy ez bizony egy jó kis vígjáték lesz, és majd lehet röhögni Harrelson hülyeségein. Hát ez távolról sincs így. Az előzetes elméletem, miszerint a Defendor majd betölti azt az űrt, ami anno a Hancock-nak kellett volna, teljesen megbukott. Nem lettünk gazdagabbak egy tényleg jó szuperhős-paródiával, sőt, a Defendoron csak elvétve lehet nevetni. De ez nem baj. Ugyanis totál félre lettünk/lettem vezetve. A Defendor szomorú film. És nagyon jó.
Ennek kulcsa, hogy Arthur egy nagyon naiv figura, ami "lassúságából" ered. Egy nagyra nőtt gyerek, aki szentül hiszi, hogy amikor ő Defendor, akkor mindent megtehet. És mikor időről-idpre kiderül, hogy ez nem így van, akkor a szívem szakad meg érte. Woody Harrelson valami hatalmasat alakít, sose fogom megérteni, hogy ő miért nem egy A listás sztár. Legalább annyira komolyan veszi ezt az egészet, mint Arthur Defendort, az eredmény pedig magáért beszél. Hál' Istennek, hiszen ha belegondolok, ezen áll vag bukik minden. Ha már itt tartunk, a többiek is megérdemelnek egy jó szót, Kat Dennings meg kettőt is. De ez akkor is Woody filmje.
A nagy különbség a Kick-Ass és a Defendor között (a büdzsén és grandiózusságon kívül), hogy míg az előbbi úgy kezeli a hősködést, hogy fun, addig az utóbbi számára ez egy lételem - ergo érzelmileg sokkal erősebb Hit Girl és társai kalandjánál Arthur kis szösszenete. Félreértés ne essék, ettől még nem lesz jobb, de rosszabb se. A két film két oldalról közelíti meg ugyanazt a témát. Hiszen szuperhősnek lenni valóban nagy királyság lehet - van, akinek ez az álma, és van, aki el is éri azt.
A Defendor egy jól kitalált indie dráma, nagy hatással bíró története és főszereplője megindítja az embert. Stebbings filmje elvisz minekt egy comic fan srác képzeletébe, ahol még a sétálás is epic, ahol a rosszakkal el lehet bánni, és a hősök sérthetetlenek - aztán megmutatja a rideg valóságot is. Végtelenül emberi és szeretnivaló film a Defendor, ami könnyedén eléri a 9/10-et. Nem ajánlom mindenkinek.
trailer (ami tök fölösleges): https://www.youtube.com/watch?v=QnK6ZR78TC0
