Kedves Pattinson posztereken nyáladzó kislányok, ha igazi vámpírt és/vagy vámpíros filmet akartok látni, akkor irány a Fright Night.
A Vegas külvárosában élő gimis Charlie (Anton Yelchin) éldegéli életét - aztán új tag költözik a szomszédba, Jerry (Colin Farrell), aki nagyon macsó, de valamiért csak este bújik elő. Charlie és haverja hamar összerakják, hogy Jerry bizony vámpír, az a klasszikus könyörtelen ragadozó fajta. Miután Jerry rájön, hogy a fiúk rájöttek, enyhén szólva bekeményít. Kezdődhet a menekülés!
"Anyukád magányos. Széllel szemben érezni"
Egy 80-as évekbeli, korántsem kultikus filmnek a remakeje a Fright Night, de ennek kábé annyi a jelentősége, mint a Scarface vagy a Thing esetében - ugyanis filmünk annyira jó, hogy felesleges bármilyen elődről beszélni. Egy rendkívül jó műfajkeverékkel állunk szemben, melyben a tinifilm, a komédia és a horror nemhogy szépen megfér egymás mellett, hanem tökéletes harmóniában van, és olyan szépen olvadnak össze, hogy öröm nézni. Legjobb példa, amikor egy időben izgulod magad halálra, hogy Colin Farrell be ne lépjen a házban, és hatalmasakat röhögsz magadban Colin Farrell mérhetetlen coolságán - itt meg is jegyezném, hogy nála jobb vámpírt én még az életben nem láttam. A Fright Night okos és izgi, fordulatos és modern, de mindeközben szépen betartja a valódi vámpírlét minden szabályát, horror mivoltát pedig merészen nem az epilepsziásan, élvezhetetlen rockzúzdára való vágássál és egyéb kellemetlenségekkel éri el, hanem egy sokkal elegánsabb módszerrel, amit úgy hívunk, hogy feszültség keltés. Ehhez Craig Gillespie rendező láthatóan valami mesteri szinten ért - a Fright Night sorozatban gyártja a bizsergető feszkóval teli jeleneteket, és ekkor tud a legijesztőbb lenni (pedig a tényleges vámpírok se akármilyenek). Rendezőnk továbbá nagyon okosan ráérzett arra, hogy a moziba beülve mindenki tudja, hogy Farrell a vámpír, így nem is vesztegeti az időt, gyorsan elárulja ő is, hogy aztán egy vérre és idegrendszerre menő macska-egér játékot tárjon a közönség elé.
Mindemellé, mint említettem, filmünk roppant humoros, köszönhető ez leginkább Farrell (aki tényleg atomcool) és Anton Yelchin kettősének - üldöző és üldözöttje, főleg a film elején, gyakran olyan helyzetkomikumokba kerülnek, hogy öröm nézni. Ugyanakkor muszáj még megemlíteni David Tennant beszari "vámpírvadászát" és Toni Collette naiva anyukáját, akik szintén nagy röhögéseket okoznak néhol.És az ijesztőség egy pillanatra se csökken. Ja, és fröcsög a vér, de orrba szájba, szóval aki ezt kedveli, az is megkapja a magáét.
Egy szó mint száz, a Fright Night az utóbbi idők legtökösebb "laza-mozija", egy valódi bűnös élvezet, amin pokoli jót lehet szórakozni. Simán egy 9/10-es gyöngyszem a filmipari daráló közepette - éppen ezért nagyon sajnálatos, hogy sehol se tudta megtalálni a közönségét, és anyagi bukta létre ítéltetett. Értékéből ez persze semmit se von le - csak annyira kár.
