Egy óceánnal arrébb ma startol a Transformers Prime harmadik, egyben befejező évada (saaadface), így nem is lehetne jobb alkalom arra, hogy kicsit kivesézzük a másodikat.
SPOILER Miután autobot társai sikeresen kiszabadítják Optimus az álcák fogságából, kalandjaik a Földön tovább folytatódnak. Ám nem sokáig lehet nyugtuk, ugyanis új veszély fenyeget, és annak legyőzéséhez ősi legendákat kell megfejteniük. SPOILER VÉGE
"Don't worry, Space Bridging is just like Ground Bridging. Just a little more intense."
A Transformers Prime első évada már futása alatt meglepően sikeres és népszerű lett, így egy pillanatig se volt kérdés, hogy elkészülhet a következő felvonás is. A második évad már nagyobb tempóban készült, elődje legfőbb gyengeségének kivédése érdekében (miután anno egy öt részes tervből lett egy egész széria, részről részre élt az egész, és az egyes részek bemutatói közt nagyon nagy lyukak tátongtak - szerencsére ez a végeredmény minőségén nem látszott) , és természetesen több pénzből is - és hát ezen a franchise-on belül láttunk már, hogy milyen hatása lehet a túl hamar jött túl nagy munkának és pénznek. Szerencsére a Season 2 meg se közelíti a Revenge Of The Fallen ösvényét, de meg kell hagyni, hogy azért eljátszik a gondolattal.
Az előző szezonból megmaradt cliffhanger viszonylag gyors lezárását követően ugyanis egy jó darabig látszik, hogy a készítők nem nagyon tudják, hogy merre kellene tovább menni. Ez a tanácstalanság a kilencedik résznél csúcsosodik ki a sorozatok általam legjobban utált húzásával, a clip show-al, avagy egy teljes "ez történt eddig" résszel (ráadásul az évadon belül nem ez az egyetlen). Ez a rész tökéletesen koronázza meg az egy helyben toporgást - de onnantól végre elindul valami.
Arról már az előző szezonnal is tettem említést, hogy ha csak lazán is, de az egész egy összefüggő történet volt. Nos, a Season 2 tovább megy, az első harmada után nagyon elkezd tudatosan építkezni, és onnantól egy kerek egésszé áll össze, amiből nem tanácsos egy részt se kihagyni. Egy ponton ez odáig "fajul", hogy négy-öt epizód egymással párhuzamosan játszódik, ami egy igen érdekes húzás ahhoz képest, hogy végül is egy rajzfilmsorozatról beszélünk. Egyébként ennek a párhuzamosságnak az összefűző ereje is ötletes: hőseinknek legendás ereklyéket kell felkutatniuk, külön csoportokban és más-más helyeken - aztán az összegyűjtöttek alapján elkezdődhet a végjáték.
A Season 2 a kezdeti tetszhalottság után meglepően jó ötletekkel, új karakterekkel és koherenciával kezd tehát operálni, ami mindenképpen nagy pozitívum, ám még így sem tud tökéletes lenni. Ugyanis hiányzik, vagy legalábbis eléggé visszatekerődik benne úgy általában valami, és ezen a ponton szemez leginkább a Fallen-el: az egész évadon érezhető egy "lelki-kopás". Ennek pedig egy kézzel fogható oka van, ez pedig az emberi szereplők erőteljes háttérbe szorítása. Természetesen nincs királyabb a masszív robotharcoknál, de ennek a szériának a szívét az a fura gyermeki-szellem adta, ami pedig a három humanoid karakter és saját, legjobb-barát-robotjaik közötti viszonyban manifesztálódott. Most, hogy ez a háttérbe szorult, az egésznek az íze se ugyanolyan már.
Szerencsére ez csak érezhető, de nem vészes méreteket ölt (és a következő évadban minden bizonnyal javítva lesz), és a Prime továbbra is egy nagyon jó sorozatként funkcionál. Igen, a második évadnak megvannak a maga eléggé vaskos hibái, de szerencsére egy alapból magas minőségen keletkezik a romlás, ami még ilyen problémák mellett is bőven működőképes. 7,5/10.
