Lassan félni fogok a trailerektől.
John Harrison (Benedict Cumberbatch) valami rejtélyes okból nagyon haragszik a csillagflottára. Mikor ennek a kelleténél nagyobb hangot ad, Kirk (Chris Pine) és Spock (Zachary Quinto) megkísérlik elkapni a grabancát - ám ez nem megy valami könnyen.
"Elég legyen a hasonlatokból"
J.J. Abrmas négy évvel ezelőtt egy kisebbfajta csodát vitt véghez: úgy támasztott fel egy akkor már régóta döglődő, csupán hardcore fanoknak élvezetes szériát, hogy az egyszerre legyen iszonyat jó szórakozás a hívőknek és beavatatlanoknak egyaránt. Ráadásul egy olyan reboot formájában, ami nem zavar be az addigi kismilliónyi előzménybe, sőt, még kapcsolódik is hozzá (véleményem szerint a mai napig a Star Trek-é a legzseniálisabban kreatív rebootolás). Mindezt úgy, hogy ő még csak nem is trekkie, és abszolút kívülállóként lépett be ebbe az univerzumba. Valami csoda folytán ez így együtt mind működött, és a 2009-es Star Trek azóta is az utóbbi idők egyik legjobb popcorn mozija, amiben tökéletes keveredik a humor, a kaland és a dráma, és amit a nézők is egy csapásra megszerettek - még azok is, akik addig csak hírből ismerték az Enterprise-ot (mint én).
Négy évvel és egy Super 8-el később Abrams most újra visszatért a végső határhoz. Az elvárások hatalmasak, amit a már megszokott, tökéletes "Abrams-marketing" és a világszenzációt hirdető előzetes kritikák csak tovább szítanak. Sikerült megütni a lécet? Jelentem, igen. Az Into Darkness legalább akkora móka, mint közvetlen elődje, moziélményben pedig alaposan be is előzi azt - szinte vissza se tudok emlékezni, hogy hányszor meredtem tátott szájjal a vászonra a bő két óra alatt. A film önmagában abszolút működképes, de folytatásnak is kiváló. J.J. nem kísérli meg ugyanazt a sztorit még egyszer elmesélni, inkább jó érzékkel lép a következő szintre. Hőseink láthatóan fejlődnek, a kihívások újak és sokkal nagyobbak, mint legutóbb, és a jövő világát is abszolút eredményesen sikerült tágítani - az eszméletlen minőségű és mennyiségű CG-ről meg kár is beszélni, addig úgyse hiszed, amíg nem látod. És igen, tudom, hogy Chumberbatch-ről akarsz hallani: nos, a fickó rohadt jól hozza azt, amit hozhat, remek ellenlábas, és a trekkiek is fognak tőle egy kisebb orgazmust kapni. Hogy összegezem az eddigieket, az Into Darkness egy nagyon fasza film.
De.
Igen, itt van "de", és nem igazán tudom, hogy filmünk legnagyobb hiányosságát Abrams-nek vagy a (visszanézve) elszúrt marketing hadjáratnak tudjam-e be. Nem kertelek, kimondom kereken: ez a film kevés. Vagy legalábbis annak tűnik. Ha a promótálásra vezetem ezt vissza, akkor az a helyzet, az illetékesek túl sokat ígérnek, olyanokat, ami ebben az anyagban nincs. Várhatsz te világ/város pusztításokat, Joker-t megszégyenítő gonoszt, vagy valami olyat, valami olyan rohadt nagyot, amit még nem lőttek el - ezek elmaradnak. Van rombolda, de te többre ültél be, van Chumberbatch, de nem gyújtja fel a világot (sőt, fájóan keveset szerepel), és minden akciót kiszűrhetsz a legalapabb trailerekből is (ennél fogva a final action igen kiábrándító, és csak azért veszed észre, hogy ez volt a final action, mert utána már a stáblista jön). Mikor vége lett, én azt hittem, hogy még csak félidőnél vagyunk - simán néztem volna még egy órát (ez most biztosan negatívum?).
Ha Abrams-re vezetem vissza, akkor meg az a helyzet, hogy minden galaxisok aktuális ura mintha nem foglalkozna olyan nagy hévvel ezzel a filmmel - mintha csak egy egyszerű ujjgyakorlat lenne. Igazából olyan az érzete az egésznek, mintha egy összekötő rajzfilmet látnál két nagy film között, amit nagyon jó nézni, de összességében nem oszt, nem szoroz - nagyjából ugyan ott tartunk a végén, mint az elején. És bár a geek-szellem eléggé ki van elégítve, ebből a filmből azért hiányzik egy igazi szív, ami a Super 8-et, de még az első Trek-et is jellemezte. Ez a film súlytalan - szomorú, de ez van.
Viszont arra bazi kíváncsi lennék, hogy mit gondolnék az Into Darkness-ről akkor, ha úgy ültem volna be rá, mint az elsőre - mindenféle várakozás vagy elvárás nélkül, hirtelen ötlettől vezérelve, Trek-szűzként. Lehet, hogy akkor ujjonganék örömömben, úgy mint négy évvel ezelőtt. Mert ennek a filmnek nincs komolya baja - ha lecsupaszítjuk, és önmagában nézzük, akkor egy bitang élvezetes, elsöprő minőségű, hihetetlen jó akció-kaland, ami nem akar ennél több lenni. Az a helyzet, hogy Abrmas-nek nincs nagyobb célja ezzel az egésszel, csak szórakoztatni akar - és ezt maradék nélkül teljesíti. 8.5/10. Az, hogy a marketing-gépezetek lassan a filmek és ellenem fordulnak, az már az én bajom, nem a kész műé.
