Ez a RED csapat azért nem semmi - ugyanúgy fogtak ki rajtam, mint az első kalandjuknál.
Frank Moses (Bruce Willis), a nyugdíjas CIA ügynök boldogan éldegél a nőcijével, ám a múltja ismét megtalálja, és ismét a régi bandával menekül, és ismét akcióznak egy sort, és ismét, és ismét.......
"If there's one thing I know, it's women and covert operations."
Bő két és fél évvel ezelőtt az első RED kapcsán csupán egy-két bekezdésnyi mondatocskával bírtam előállni, melyek összességét egyáltalán nem nevezném kritikának - csak amolyan rövid véleménynyilvánításnak. Ennek oka, hogy az a film valami iszonyatosan semmilyen volt - a telitalálat alapkoncepciójával abszolút nem tudott mit kezdeni, és egy középvicces langyos pocsolya lett belőle, aminek egyetlen emlékezetes pillanatát egy plüssdisznó szállította. Fáradt és fárasztó volt, minden szinten átgondolatlan és felületes - és unalmas. A helyzet az, hogy ennél többet a második rész se tud felmutatni, sőt, még elődjénél is kevesebb erénnyel bír, viszont annak minden rossz tulajdonságára rápakol egy-két lapáttal, főleg az unalom részére - volt egy időszak, mikor lehunytam a szemem, és csak hallgattam azt a mérhetetlen semmit, ami a vásznon történt.
És ugyanúgy, mint az elsőt, a második RED-et se tudom különösebben bántani - mert a legnagyobb bűne az, hogy totál semmilyen, azon meg eléggé nehéz fogást találni. Egyszer úgy-ahogy el lehet vele lenni, és nem tagadom, neki is vannak jó pillanatai (például Helen Mirren egyszer Linkin Park-ra apírt), összességében nem nevezném borzalmasnak, és Bruce se annyira unott képű, mint manapság szokott. Viszont ha a múltkorit szeretted, ezt is biztosan fogod, mert lényegében teljesen ugyanolyan. 4.5/10.
