Rosszabbul is járhattunk volna.
A romos jövőben élő Beatris (Shailene Woodley) eljutott oda, hogy megválaszthatja, melyik népcsoporthoz kíván a továbbiakban tartozni. Ám mint kiderül, ő a hippik, a szocpedesek, a nagypofájúak, az eminensek és a tesisek közé is beillik, az ilyen mutánsokat pedig nem tolerálja a rendszer.
"Bátor voltál"
Young adult worldwide bestsellerekkel tele a padlás, de valami rejtélyes indokból nem lesz mindből aranybánya, ha mozgóképről van szó: csak az elmúlt egy évben négy-öt ilyen, erősen folytatás-kompatibilis vállalkozás is elbukott rögtön a rajtnál. Viszont valahonnan utánpótlást kell szerezni, hiszen Harry Potter és Bella "Fuckin' Idiot" Swan kalandjai már befejeződtek, Katniss Everdeen pedig túl van a féltávon. A hétvégi bevételeket elnézve azonban mindenki fellélegezhet, hiszen megérkezett az új trend, a Divergent képében.
A Veronica Roth könyvtrilógiájából készült mozi egyébként furcsa mód pont a tvájlájt és Hunger Games szériák közé sorolható be egyelőre, némileg az utóbbi felé billenve. A háború (miért nem tudja soha senki se elmondani, hogy milyen, mikor, kikkel és mi lett a vége?) utáni Chicagóban játszódó disztópia meglepően érdekes témakörökkel büszkélkedhet, a skatulyás társadalomtól kezdve, az önkényuralmon át egészen az egyén önmegtalálásáig/elfogadásáig, és egy ideig valóban azt érzem, hogy Collins után Roth is értelmes gondolatokat igyekszik lenyomni a fiatalság torkán. Ez pedig nem csak becsülendő, de örvendetes is - én már tényleg örültem, hogy újabb kötelet dobunk a Meyer-féle fertő áldozatainak.
Ámde ennek az éremnek van egy másik oldala is, avagy az elmélet mellé gyakorlat is jár. Mert hiába jók az alapok, a kivitelezés irtózatosan pocsék. Hogy ez most Neil Burger rendező érdeme-e, vagy már nyomtatásban is ez a helyzet, azt nem tudom, de esetünkben mindegy is - a lényegen nem változtat, ami pedig az, hogy a Divergent idiótának nézi saját közönségét. Egyáltalán nem megvetendő ötleteit hihetetlenül banálisan tálalja, minden egyes mondata és jelenete a legegyszerűbb verzióra van lefaragva, hogy minden tini tutira megértse, hogy mit is kellene értenie. Ez a stílus viszont nemcsak magával ránt mindent, de még súlyos hozadékai is vannak (szappanoperás dialógok, hajkitépő véletlenek, az adott helyzetbe egyáltalán nem illő beszólások), amik természetesen baltaként rombolnak mindent.
Őszintén szólva kicsit sajnálom is ezt a projectet, hiszen a gyökerekben igenis van spiritusz, illetve Shailene Woodley-nek (akin semmi se múlott) se egy ilyen középszaron kellene világsztárrá fejlődnie - de hát annyi baj legyen. A Divergent miatt nem kell tragédiát kiáltani, max vállat vonni - talán a folytatások majd szépítenek. 4,5/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=sutgWjz10sM
