Gyönyörű semmiség.
Az összeomlás utáni Ausztráliában Guy Pearce kocsiját váratlanul ellopja egy rakat tahó. Hősünknek valamiért nagyon kell a verda, így utánuk ered, és semmilyen módszertől se riad vissza a siker érdekében. Útközben találkozik az egyik tahó elárult öccsével (Robert Pattinson), így már ketten szelik az utakat.
"Vérfürdő lesz?"
Filmünk alatt eleinte gyakran eszembe jutott a 2011-es év legjobb filmje, a Drive. Bevezető perceiben David Michod (Animal Kingdom) alkotása legalább annyira kőkemény, brutális atmoszférájú, vér-, és benzinszagú, látványában gyönyörűen megkomponált pokoljárás, mint Refn remekműve - harapni lehet a feszültséget és coolságot, pedig különösebben nem történik semmi. Ez természetesen rohadt jó így, ám csak ideig-óráig: Michod ugyanis nem lép tovább, bivalyerős, tanítani való, kegyetlen stílusa mögé vajmi kevés tartalmat rak, vagy még annyit se. A játszma így rövid úton igen unalmassá válik, s nem egyszer kaptam magam azon, hogy gondolataim kilométerekre kalandoztak el a vetítőteremtől. Mocskosul csodaszép kirakat a Rover, elképesztő stílusgyakorlat, egy remek párossal az előtérben (Pearce morgómedvéje és Pattinson hülyegyereke telitalálat), vérfagyasztóan jó zenével kísérve - csak sajnos mindez a nagy semmi szolgálatában áll. 6,5/10.
