Ha eddig nem lett volna világos számomra, akkor most már biztos: a Heat az egyik kedvenc filmem. Egyszerűen olyan mesterien gyönyörű, hogy nem tud nem a kedvenceim közé tartozni. Robert De Niro és Al Pacino egymás nyomában, hát kell ennél több? Nem, de azért magkapjuk: Michael Mann rendezőúr szépen felcseréli a szerepeket, így az elvileg rosszfiú, a tolvaj De Niro lesz a szimpatikus, és az elvileg jófiú, a zsaru Pacino az antipatikus karakter. És ha ez nem lenne elég: a film végére mindkét karakter olyan szinten meg lesz szerettetve a nézővel, hogy már senki sem tudja, hogy kinek szurkoljon...pedig egyiküknek vesznie kell.
Nem is tudom, mit írjak. A kíváló rendezésről? Az elképesztő színészekről? A rendhagyó zenéről? A morális cuccokról? A brutál de egyben megindító végkifejletről? Az a baj az ennyire jó filmekkel, hogy soha nem tudok róluk rendesen írni. Ez a film is olya, amit látni kell és átérezni.
Nagyon ajánlom mindenkinek a film zenéjét, mert egy nagyon jó album. És végre azt is, hogy szinronnal nézni. Végvári Tamást Isten is arra teremtette, hogy Al Pacino-t szinronizálja. De Niro-nál Kulka János hangja elsőre kicsit furán hathat, de be kell látnom, tökéletes volt a választás (persze az eredeti hangot soha semmi nem üti).
Nyáron jön az új Mann film, a Public Enemies. Két dolgot remélek tőle. Egy: Mann ezt a 30-as évekbeli maffiafilmet telepakolja zúzós számokkal (mint ezt is), mert szerintem attól eszméletlenül egyedi lenne. Kettő: legalább fele olyan jó lesz, mint a Heat, mert már akkor is baromi jó filmmel fogunk (szemtől) szemben állni.
És ha már a múltkor kibuktam a Dark Knight vs. Oscar dolgon: a Heat-et semmire nem jelölték, és sehol semmiféle díjat nem kapott. Ennyit az Akadémiáról és a díjakról.
A nagy lövöldözésnél a film közepén pedig jött a gondolat: egyszer én is csinálok egy ilyen filmet.
https://www.youtube.com/watch?v=48BSKPKYLdI
10/10, ez nem kérdés.
