Egy gyík megy a sivatagban, hóna alatt egy felhúzható hallal.
Gyíkunk szépen éldegéli terráriumi életét. Barátai egy pálma, egy Barbie baba törzs, és egy Mr. Timm nevű felhúzható hal. Gyíkunk színészi babérokra tör, egyfolytában előadásokat szervez kis csapatával - ám egy nap az országúton találja magát, a sivatag közepén. Egy elgázolt oposszum útbaigazítja Dirt város felé, ahol gyíkunk sok kegyes hazugság által megszeretteti magát a helyiekkel, és gyorsan seriff is lesz belőle. A neve innentől kezdve Rango, és mint új rendfenntartónak, ki kell nyomoznia, hogy hol a víz. Dirtben ugyanis kegyetlen szárasság és víz hiány van.
"The lizard is going to be die"
Nem vagyok benne egészen biztos, hogy a Rango gyerekfilm. Kétlem, hogy leesne az a rengeteg jó poén, hogy hasznos lenne a káromkodás szélén egyensúlyozó szóhasználat, illetve hogy érthető lenne a western kultusz alázatos rajongással való enyhe paródiája. De ami miatt talán legkevésbé gyerekfilm, az a totális abszurditás, mely leginkább egy lsd trippre hasonlít. A Rango belső tartalmait tekintve igencsak távol áll a szokványos rajzfilmektől, és inkább a Trainspottinggal (Danny Boyle), a Félelem és reszketéssel, vagy a 12 majommal (mindkettő Terry Gilliam) áll rokonságban.
Bár műfajilag talán nehezen megfejthető film ez, talán nem való minden korosztálynak, de az tuti, hogy rendkívül szórakoztató. Egyrészt öröm nézni ezt a hihetetlen minőségű animációt, másrészt a karakterek nagy része (főleg a kocsmatöltelék) kincset ér, és végül egy olyan kreatív geg- és poén parádé az egész, ami ritkán lát az ember. Nem egy térdcsapkodós vagy székről leesős film, itt másféle poénok vannak, de a lényeg, hogy minden remekül a helyén van, és hibátlanul működik. Meg persze a már említett western jelleg, ami egy sor remek ötletet hoz magával (például a kígyó csörgő farka igazából egy gépfegyver cső, ezért csörög), és egy egészen egyedülálló hangulatot kölcsönöz az egésznek. Gore Verbinski rendező megint nagyot alkotott, és olyan tisztelettel nyúlt a kiparodizálásra szánt műfajhoz, hogy végeredményben a Rango be is állhatna a zsánerbe, talán az "érdekes darabok" címszó alá.
Nagyon igényes és jól sikerült (felnőtt) szórakozás a Rango, talán az első váratlan gyöngyszem az évben, melynek későbbi hatásait érdemes lesz majd figyelni. Aki teheti, nézze angolul, hiszen többek között Johnny Depp és Bill Nighy hangján hallgathatja az eltúlzott ön-legendákat, és a klasszikus csészébe köpéseket. 8/10.
