Mikor a Blades Of Glory-ban Will Ferrell kijelentette, hogy a szexfüggőség egy átok, nos, igaza volt.
Brandon (Michael Fassbender) egy aranyifjú - New Yorkban él, jól keres, jóképű, a nők imádják. Viszont szexfüggő, a legdurvább szinten, így élete szinte élhetetlen. Egy nap bizonytalan ideig hozzáköltözik a húga (Carey Mulligan), és Brandon élete lassan felfordul...
"Get out of my room"
Nagyon régen voltam már ennyire gondban egy kritika megírásával - utoljára talán a Drive alkalmával. A két film összehasonlítása egyébként egyáltalán nem alaptalan, és nem csak szereplői felállása (harmincas éjjeli bagoly férfi + Carey Mulligan) miatt - a Shame is egy olyan elementáris erővel bíró alkotás, ami után nem csak a véleménynyilvánítás nehézkes, hanem a pislogás, a légzés, vagy akár a moziszékből való feltápászkodás. Ez után se lehet köpni-nyelni.
Michael Fassbender és Steve McQueen (aki nem összekeverendő a harminckét éve elhunyt Bullittal) második közös munkája egyébként minden oldaláról a modern filmművészet egyik nonpluszultrája. Egy húsbavágó karakterdráma, egy kegyetlenül erős rendezés, és egy mindent elsöprő alakítás. McQueen és Fassbender egyaránt max fordulatszámon villogtatja tehetségét, előbbi zseniálisan megrendezett jelenetek egész sorával (igazából az egész film ezekben merül ki), utóbbi pedig hősünk sokkolóan pontos ábrázolásával, legyen szó bármilyen szituációról - a fickónak a szemében ott van Brandon egész lénye. Ahogy ezek ketten körbejárják filmünk főhősét, ahogyan bemutatnak egy emberi roncsot, egy elátkozott és fejlődésmentes valakit, az egyszerűen brutális.
Körbe lehetne még dicsérni mindent és mindenkit a Shame-el kapcsolatba, az összes mellékszereplőtől kezdve az operatőri munkán át egészen a zeneválasztásig, mert mindenki tökéletes - de ez Fassbender és McQueen magánszáma. Az egyik legtehetségesebb rendező és egy színészóriás lehengerlő munkája - ketten együtt a legjobb drogfilmeket megszégyenítő precizitással mutatják be a függőséget, a szinte már földi poklot és kapcsolatteremtésre képtelenséget. Csak ámulni lehet. Jó tudni, hogy vannak még igazi filmesek, és igazi színészek, akik el tudják érni, hogy ne tudj felkelni a film végén. És igazából ne is akarj. 10/10.
