Bármennyire szar is, azért ez mégiscsak filmtörténeti mérföldkő.
Henry Cavill Madridba utazik, hogy egy hetet a családjával töltsön, ám egy kellemetlen titok gyorsan napvilágot lát közben: Bruce Willis, az apuka valójában CIA-s, és rá vadászó rosszfiúk itt vannak a sarkon. Hősünk nem tehet mást, mint nekiáll pisztollyal szaladgálni.
"Did you set me up?"
A Cold Light Of Day egy becsületes film, hiszen hajszálra pontosan azt adja, amit a marketingjén át előzetesen sugallt: egy színtelen-szagtalan rohangálást, közép-béna akciókkal és feleslegesen (illetve rossz helyeken) túlbonyolított háttérsztorival, ami még pont bele fog férni az ember tűréshatárába. Mabrouk El Mechri (?) rendező ezt tökéletesen szállítja, sőt, állítom, hogy ennél még többet is ad, hiszen bizonyos pontokon ügyesen kerüli a sablonokat, valamint a fényképezésbe is igyekszik némi egyediséget vinni. Viszont ezeknél, illetve a már említett becsületességnél több dicséretre való elem nem fordul elő filmünkben. A története egyszerű, mint az egyszeregy, párbeszédei éppenhogy átmennek a rostán (kivétel ezalól Bruce és Sigourney cseveje, aminél rosszabbat nem tudom, mikor láttam utoljára), akciói bár néhol egész ötletesek, de ettől még totál érdektelenek - és még lehetne sorolni az ehhez hasonló filmek minden baját. De ez igazából nem is baj, mert mint mondtam, többet nem is ígér - aki efféle szórakozásra vágyik, annak tökéletes lesz. Ráadásul Henry "jövőre ő lesz a Superman" Cavill-t is jobban meg lehet ismerni. 4/10.
És hogy mitől filmtörténelem? Nos, ez az a film, amit Bruce Willis már rögtön az elején nem él túl - és még csak fel se támad.
