Íme a világ legdrágább B-filmje.
Mikor tudósaink felfedeznek egy másik naprendszert, benne egy Földhöz hasonló bolygót, "miért is ne?" alapon elkezdnek rádiójelet küldeni oda. Igen ám, de azzal nem számolnak, hogy a válasz támadás formájában érkezik...
"Meghalunk. De nem ma"
"A Universal 200 milliót költ a Torpedó nevű táblás játék megfilmesítésére" - jött a hír nem is olyan régen, és egy egész filmvilág kapta fel a fejét (élén James Cameronnal), hogy mivan? Torpedó, megfilmesítés, 200 millió, és mindez egy mondatban? Itt tartunk? Ennyire nincs ötlet? Mi lesz legközelebb, Amőba - The Movie?
Az igazság sajnos az, hogy nem az ötletek fogytak el, hiszen ha az ember utánajár, rengeteg, piszok jó, ámde kallódó könyvet találhat az álomgyárban. Nem, itt az az idő jött el, amikor mindent kapcsolni kell valamihez, mert kell, és kész, mert már a marketingen múlik minden - így történhetett meg az, hogy a teljesen jogos "From the director of XY"-tól a tagline-ok mutálódása eljutott a "From the studio that brought you XY"-ig. A stúdiók valami minimális kapcsolódási pont nélkül már egyre ritkábban mernek mainstream filmekbe belevágni, ami szomorú. De mondok szomorúbbat: a Paramount per pillanat azt a több milliós nézettségű YouTube videót ülteti vászonra, amin egy kutya bólogat. Ennek az egész mizériának a legjobb példája a Battleship, hiszen rá lehet írni a Torpedó-tulaj Hasbro nevét (rögtön mellé lehet biggyeszteni azt, hogy Transformers), ugyanakkor köze nincs az alapjául szolgáló termékhez, leszámítva néhány hajót. Ha valaki érti ezt a világot, akkor magyarázza el nekem - de inkább térjünk rá a filmre.
Peter Berg (akinek szakmát kellene módosítania) filmjét már az első trailereknél a Transformershez hasonlították, a Universal is láthatóan erre a párhuzamra gyúrt rá, és nem tagadom, van alapja a dolognak. Ám a Battleship-et én mégis inkább az Independce Day-el venném egy kalap alá, és nem ufó inváziója, sokkal inkább jellege miatt. Ahogy Emmerich egykori monstruma, jelen filmünk is egy A-kategóriás B-mozi, és ezt teljes mellszélességgel fel is vállalja. Ez elsőre egy nagyon szimpatikus húzás, mint ahogy az is, hogy ez a film soha nem hitette magát többnek önmagánál, vagyis egy két órás zúzdánál. Ilyen szempontból egy rossz szava nem lehet az embernek, hiszen pontosan azt kapja, amit ígértek neki.
Igen ám, de B és B között is van különbség, és szemben a már említett Emmerich mozival a Battleship nem egy jó film. Pontosabban nem mindig az. Százharminc perc alatt ez a CG demo egy nagyon színes skálát jár be: első órájában olyan szinten elviselhetetlen, hogy már a fizikai fájdalom kerülgeti az embert, akinek egyre gyakrabban juthat eszébe a Battle: L.A. A Battleship annyira rosszul indul, és olyan lassan talál magára, hogy az valami hihetetlen. Mikor ez a szakasz letelik, jelentős fordulat áll be a dologba, és ha hiszed, ha nem, egy izgalmas akciófilm látszatát kelti, amit élvezettel nézhetsz. Ekkor jön a következő állomás, ami már szinte önparódia, és így visszatekintve azon se lepődnék meg, ha szándékos lenne. Ám eme karfakaparó pár perc után filmünk végre rátalál a saját útjára, és egy kellemes trash lesz belőle - és láss csodát, a végére, ha az összképet nézzünk, egy szórakoztató szemétként vonul be az emlékezetbe (hogy aztán majd hipersebességgel vonuljon ki onnan).
Gondolom azt felesleges is megemlítenem, hogy filmünk iszonyat sok hibával és lyukkal rendelkezik, karakterei (legyen az földi vagy földön kívüli) eléggé értelem híján vannak, a lezárása pocsék, viszont a CG-je állat, és annyit lőnek benne mint a fene - de hát erre ültünk be, nem? 5/10 - elsőosztályú szar.
Viszont hogy Liam Neeson végig csak a kispadon ül, az szégyen és gyalázat.