A sors iróniája, hogy Shyamalan pont azzal a filmmel bukik a pénztáraknál, amelyikkel nem kellene.
Egy baleset okán apa és fia (Will Smith, Jaden Smith) űrhajója lezuhan a már ezer éve elhagyatott, és teljesen elvadult Földre. Mivel az előbbi súlyosan megsérült, az utóbbinak kell átvágnia a vadonon, hogy segítséget tudjon hívni...
"Ez durva volt"
Az egykori csodagyerek, M. Night Shyamalan karrierjének szomorú históriája köztudott, és éppen a gödör legmélyén tanyázik: azon a ponton, ahol már csinálhat bármit, elvből nem fogja senki se azt mondani, hogy nem rossz - mert Shyamalan-t akár minimálisan is dicsérni ciki. Nos, engem soha nem izgatott, hogy mi ciki, és mi nem, így férfiasan kimondom: az After Earth nem egy rossz film. Bazi távol van a jótól, de nem rossz - sőt, rendezőnk Smith-projectje messze a legjobb munkája a Signs óta. Persze, a filmnek megvannak a maga égbekiáltó hülyeségei (egy dzsungelbolygón az a fő probléma, hogy nincs oxygén) és túlzásai (egy vulkánra csak úgy fel lehet szaladni), de egy közepes popcornként akkor is simán megállja a helyét. A tempó feszes, a sztori izgalmas, a látvány teljesen rendben, az akciók működnek, és az indiai végre valahára ismét sikerrel veti be azt, ami egykor nagyon ment neki: az atmoszférát. Az After Earth (egyébként egyáltalán nem oszt vagy szoroz, hogy a Földön járunk) kivételesen jó hangulatvilággal rendelkezik, és végig ott pulzál benne rendezőjének egykori tehetsége - és ezt jó látni. Ezen felül pedig egyik Smith se a rosszabbik felét mutatta - bár az ifjabbik elgondolkodhatna azon, hogy tényleg erre a pályára való-e. Bevallom, én remekül szórakoztam ezen a sutácska, de élvezetes mozin, és nagyon sajnálom, hogy M. Night pont ezzel érte el az anyagi fiaskó szintjét is - mert a görbe végre felfelé indult, nem is akárhogyan. 6/10.
