Jó rég volt már ilyen Pack, pedig lenne miről beszélni - kicsit faragok hát a lemaradásokból.
Frankenweenie (2012)
Tim Burton ezúttal egykori rövid animációs filmjét duzzasztotta akkorára (immáron nagyon profi körülmények között), hogy az beférjen a nagyjátékfilm kereteibe. Ironkus módon a Frankenweenie legnagyobb gyengéje pont ebben keresendő: Viktor és feltámasztott kutyusának kalandja alig-alig tud megbirkózni azzal a 80 perccel. Rengeteg az üresjárat, a felesleg és mellékszál, ráadásul annyira, hogy hőseinkről néha jó időre meg is feledkezik a film. Ugyanakkor Burton világát, humorát és karaktereit, valamint azt a kreativitást, amivel megalkották őket, öröm nézni, és ezek összessége simán van olyan erős, hogy ellensúlyozzák a hervatag sztorit. Hiszen a jó öreg Tim hosszú idő után újra a régi, és olyankor nem lehet nem imádni azt, amit csinál. 8/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=o2luLW-9ySw
J. Edgar (2011)
Az FBI, meg úgy általában a profi nyomozói munka alapítójáról, J. Edgar Hoover-ről Clint Eastwood készített egy egész életet felölelő filmet. Az eredmény jószívvel is felemás: ez a darab szenved játékidejétől (137 perc), amit eleinte alig tud valami érdekfeszítővel kitölteni - eme vontatottságnak pedig az se tesz jót, hogy rendezője eléggé feltekeri a noiros melankóliát. Szerencsére a J. Edgar azon ritka filmek közé tartozik, amik az idő előrehaladtával javulnak: a marha gyenge első félidőt egy egészen tisztességes második váltja, aminek van egy aduja is. Eastwood nem egy sorsfordító üggyel vagy hasonlóval dobja fel művét, hanem a címszereplő magánéletével, egészen pontosan szexuális beállítottságával - ahogy ez a kőszikla Hoover szenved a másságától, az megrendítő és marha érdekes. Leo természetesen végig brillírozik, így aztán duplán kár a túl sokáig tartó útkeresésért. 6,5/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=DR6fCQ71xcY
Koszorúslányok - Bridesmaids (2011)
Kristen Wiig legjobb barinője férjhez megy, így esküvőt kell szervezni - ám pont ekkor kezdi el egy harmadik csaj sikeresen fúrni a barátságukat. A Bridesmaids is ugyanazzal a rákfenével bír, mint az újkori Apatow produkciók általában - csak nagy vonalakban van sztorija, és inkább az egyszerű élet hétköznapjaira koncentrál, dögunalmasan, miközben azt hiszi magáról, hogy érdekes. Egy szanaszét nyújtott szappanopera ez is, ami csak úgy történik bele a világba, emiatt pedig karfakaparóan hosszúnak érződik. Szerencsére a humor eléggé jó lábakon áll, Wiig és komikákból álló kompániája hozza az elvárhatót. Nekik köszönhetően tud ez az extra-csajosra faragott film a nézhető határon belül maradni. 5,5/10.
