Haggis rendez, Crowe szöktet, a film meg az utolsó pillanatban majdnem szétesik. De csak majdnem.
Russell Crowe feleségét, Elisabeth Banks-et lecsukják gyilkosság vádjával, amiről persze mindneki (főleg Russell) állítja, hogy nem igaz. De túl sok a bizonyíték, nincs mit tenni. Russell innentől egyedül neveli fiát, és amikor csak lehet, meglátogatja a nejét. Mikor az három év rabság után már nem bírja tovább, és öngyilkosságot kísérel meg, Russell elhatározza: megszökteti szerelmét.
"Ha nem tud lelőni egy őrt, bele se kezdjen"
A Next Three Days valamiért izgalmas, akciódús szöktetős mozinak árulja magát, pedig nem az. Leginkább egy lassú dráma, ami csak az utolsó fél órára pörög fel. Addig Russell bánkódik, és szomorú, és közben tervez, mint az állat. Paul Haggis író/rendező egész ügyesen oldja meg ezt az akció mentes másfél órát, a hangsúlyt hősünk kutatására és lelki vívódásaira helyezve. Arra, hogy az egyszerű ember hogyan csinálná és élné át ezt - és én elhiszem, hogy ez ilyen lenne. Az pedig egyszerűen gyönyörű, ahogy időnkét a film felvillantja Russellnek a normális élet lehetőségét Olivia Wilde képében. Nem sokáig, alig fél percekre, de ez éppen elég ahhoz, hogy ne csak ő, de a néző is elbizonytalanodjon abban, hogy ez a küldetés tényleg megér-e ennyit.
Lassan de biztosan hömpölyög a másfél óra, aztán elérünk a tetőpontra, és olyan csúcsrajáratás mutatkozik meg, hogy csak na. A lelkizésből feszült és valóban izgalmas, precíz menekülés lesz, és a film már a nyolc pontos értékelés kapuját döngeti. De sajnos a végére minden elromlik kicsit. Túl sok a szerencsés véletlen, főleg egy olyan filmtől, ami eddig azt akarta, hogy higgyem el őt. Túl hosszú a lezárás, túl rég vége van már az akciónak, és meg mindig nincs vége. Filmünk itt megbicsaklik, lemegy nullára, és onnan próbál megint építkezni, de akkor már hiába. Ráadásul az egyik legnagyobb kártyáját is eljátssza, amit alapból nem kéne, ráadásul rosszul. Kár.
Persze a Next Three Days korántsem rossz film, hiszen van nekünk egy átlagnál sokkal okosabb könyvünk/rendezésünk, egy szokásosan hihetetlenül jó Russell Crowe, és egy rakat nagyon jól eltalált, kemény és/vagy lélegzetvisszatartó momentum - meg persze maga a szökés. Ennek a filmnek csak a vége döcög, de mint tudjuk, pont annak nem szabad. Egyáltalán nem rossz, de lehetne jobb is. 7/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=u5v6ZreX1pI&feature=fvst
