"A filmrajongókból lesznek a legnagyobb rendezők" - mondta egyszer Peter Jackson.
Amerika, 70-es évek, kisváros, nyár. Tizenpáréves hőseink a szünetet horrorfilm forgatással töltik. Az egyik éjszakai felvétel alatt azonban felvesznek valamit, amit nem kellene: egy iszonyat nagy vonatszerencsétlenséget, és az emiatt elszabaduló valamit. Az elszabaduló valaminek köszönhetően a kisváros először csak rejtélyessé, majd ijesztővé, majd szinte háborús övezetté válik. Hőseink kettőt tudnak - egy: be kell fejezni a filmet; kettő: utána kellene nézni annak az izének. Kezdődik a legijesztőbb nyári kaland.
"Hogyan kell zombinak lenni?"
Nem könnyű írni a Super 8-ről. Napok óta ülök rajta, és egyszerűen nem tudom megfogalmazni, hogy mitől volt olyan hihetetlenül jó, hogy miért ugráltam örömömben tőle, és miért mondtam rá rögtön, hogy ez egy masterpiece.
Az világos, hogy ez egy átlagon felüli film. Remek fogatókönyv, nagyon jól kidolgozott karakterek, minden izgalmas és a helyén van - ráadásul még CG zúzás is akad benne (vonatos ütközés - WOOOO!!!!!). Képzeld el, hogy a Stand By Me találkozik a War Of The Worlds elejével, vagy éppen a Close Encounters-el. A világ egyik legjobb ötvözése, melyben gyerekek járnak utána a város misztikus rejtélyeinek - ez így egyszerűen király. Itt muszáj megemlíteni, hogy valószínűleg a legjobb színész-kölyök csapatot szedték össze ever, mert mindenki profi ebben a kis haveri körben. Egy hamis pillanat nincs szemükben, elképesztő, milyen alakítást tesznek le az asztalra.
Szóval van itt horror, sci-fi, kaland, haverokkal eltöltött nyár a kisvárosban, első szerelem-féle, meg rengeteg poén, amik nagyon betalálnak. Akár a zúzás közben is, és nem zavaró. Sőt. J.J. Abrams forgatókönyve (és rendezése) minden elismerést megérdemel, annyira telitalálat. De ezeket összeadva a Super 8 még "csak" egy király film. De mi az a bizonyos plusz, ami jóval többé teszi egy király filmnél? Na, ez itt a kérdés, amire nem nagyon tudok magyarázatot.
Talán ott van a kutya elásva, hogy a Super 8 egy életérzésre épít. És nem a fiatal Spielberg filmekkel való hasonlóságról beszélek, hanem inkább magáról a filmről. Ez a film tökéletesen adja vissza a film szeretetet - nem tudok jobbat mondani. Hiába alien, meg hadsereg, meg vonat crash, ennek a filmnek a varázsa magában a filmezésben rejlik - kamerán innen és túl. Azt, ahogy a négy tagú baráti társaság forgatja a saját zombis filmjét egyszerűen nem lehet nem imádni, és még akkor is film befejezésén gondolkodnak, amikor a hadsereg beveszi a városkát - fel is használják a szitut, mint produkciós érték. Abrams valószínűleg itt önmaga fiatalságát örökíti meg, mert csak azok tudnak ilyen őszintén mesélni a filmről, akik így is nőttek fel. A Super 8 filmrajongók filmje filmrajongóknak. Ezért hihetetlen jó, és valószínűleg ezért is állnak sokan értetlenül, ha arról van szó, hogy mekkora mozi ez - akárcsak a Paulnál vagy a Scott Pilgrimnél, hogy idei filmeket mondjak. Lényegében a Super 8 a harmadik testvér, mert bár külsőségben ég és föld, de szívben és lélekben azonos az említett kettővel. Olyan film, ami ragyog az adott téma iránti szeretettől. És ez szép.
Egy pillanatig se volt kétség a Super 8 pontszáma. Tiszta és gyönyörű belsejét egy amúgy atomkirály filmbe csomagolja. Na, így kell filmet csinálni! 10/10
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=tCRQQCKS7go&feature=related
