"Nehéz lehet két testvérnek lenni. Én nem is tudnék."
Fent az íreknél van egy kis falu-város izé, ahol a helyi zsaru, Brendan Gleeson az úr. Ő az, ki a munkájára totálisan alkalmatlan, iszik és kurvázik, szókincse pedig egy sajátos irányba fejlődött. Mikor a városban elszaporodnak a gyilkosságok, és lehet, hogy nagyon nehéz fiúk ólálkodnak az utcákon, és még az FBI és Don Cheadle is beleszól a helyi yard munkájába, hősünk beveti magát, és felgöngyölíti az ügyet...
"Írországban vagyunk, a rasszizmus a kultúra része."
Három évvel ezelőtt Martin McDonagh összehozott egy filmet, az In Bruges-t, amit leginkább a "zseniális" jelzővel illik illetni. Az In Bruges úgy tudott egy szabadszájú, istentelen jó poénokkal telerakott, ugyanakkor véresen komoly és izgalmas, rendhagyó gengszterfilm lenni, hogy nem kevés lélekkel is rendelkezett, és még egy szívfacsaró végkifejletre és futotta tőle. Ez most úgy jön ide, hogy jelen filmünknek, a Guardnak nemcsak Brendan Gleeson és a szójárás révén van kapcsolata az In Bruges-höz, hanem rendező téren is - A Guardot Martin testvére, John álmodta majd valósította meg. Ezért nem ússza meg a két film a minimális összehasonlítást, illetve azért sem, mert John láthatóan igyekszik görcsösen másolni rokonát - csak sajnos nem megy neki. Ebben a családban Martin a zseni.
A Guard a legnagyobbat a főszereplőjén bukja. Nem mintha Brendan Gleeson rosszul csinálna valamit, sőt - a baj itt a rendezésben van. Közrendőrünk az első tíz percben olyan bunkó parasztnak van feltüntetve, hogy az embernek minden kedve elmegy tőle, a szimpatizálás kizárt, azonosulási faktor zéró. Később persze kiderül, hogy neki is van ám szíve, hogy jó ember ő valahol, és izzadva próbálják kialakítani a szimpátiát iránta, de hát már régen elveszett az egész. Hogy valamennyire azért sikerül menteni a helyzetet, az kizárólag Gleeson érdeme - ha ez a rendezőn múlt volna, akkor megette volna a fene az egészet. Martin képes volt arra, hogy gyilkosokat abszolút szerethetővé és emberivé tegyen - Johnnak ez egy rendőrrel abszolút nem sikerült.
Itt a Guard kábé meg is halt, de még ezen felül is vannak hibái, mint az álmosító történetvezetés, a hihetetlenül halovány Don Cheadle és a csak fele arányban élvezetes poénok. John McDonagh első egész estés rendezésében egy eléggé unalmas, hideg és barátságtalan filmet hozott tető alá, ami azért néha betalál, néha lehet rajta röhögni, és a végére még az alapnak szánt lélek is felvillan (de akkor már késő), Brendan Gleeson és Mark Strong hozza a legjobb formáját, és azért az egész annyira nem rossz, ahogy én ezt most leírtam - viszont abszolút szerethetetlen. 5/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=tKU_9PlNomk&feature=fvst
