Jó is meg nem is - valahogy így néz ki a filmünk. A vetítés előtt egy liter kávé ledöntése azért ajánlott.
Billy Bane (Brad Pitt) kénytelen a baseball liga legkisebb költségvetésével összehozni egy ütőképes csapatot. Hogy ez valahogy sikerüljön, felvesz maga mellé egy újonc közgarázdát (Jonah Hill), aki a játékot és játékosokat szinte képletekre lefordítva egy forradalmi ötlettel áll elő a sportág történetében. Már csak az a kérdés, hogy vajon beválik-e...
"Would you rather get one shot in the head or five in the chest and bleed to death?"
Vegyesek az érzelmeim Bennett Miller (Capote) legújabb filmjével kapcsolatban. Ami a legtöbbször megfordult a fejemben a játékidő alatt, az volt, hogy ez valami iszonyat lassú. Ez nem összekeverendő az unalmassal - filmünk tényleg a szó szoros értelmében lassú, és ennél fogva nagyon hosszúnak is érződik. Az írótól, Aaron Sorkintól persze már megszokhattuk, hogy a duma a lényeg, ám a szintén általa papírra vetett múlt évi Social Network, annak ellenére, hogy azt is végigbeszélték (nem is akárhogyan), tudott a maga fura módján pörgős, lendületes, sőt, még izgalmas is lenni - mondjuk ott sokat segített a dolgon a Reznor-Atticus zene, meg önmagában a mester, David Fincher rendezése. Miller filmjénél, néhány poént leszámítva (ahogy Brad Pitt tör-zúz, az zseniális) sajna semmi ezekhez hasonló kapaszkodó nincsen, csak a dialógok tengere. Még Philip Seymour Hoffman is csúnyán a kispadra van szorítva.
A másik nagy gond, hogy azonosulási pontnak is híján vagyunk - minden karakter, és igazából az egész film végig tartja a három lépés távolságot a közönségtől. Mintha csak Billy Bane saját játékosaihoz való hozzáállása (miszerint semmi érzelmi kötődés) elevenedne meg, és ez csak tovább hosszítja a dolgokat. Egy ponton kezdhetünk el ténylegesen szurkolni az egész film alatt, a nagy meccsnél, de az is inkább hasonlít a sportközvetítések alatt átélt izgalomhoz - nem főhőseinknek, hanem talán a játéknak, a csapatnak szorítunk. Itt jegyezném meg, hogy bár sokszor felötlött bennem, hogy jobban élvezném az egészet, ha konyítanék valami a baseballhoz, de a sportágbeli tudatlansággal is élvezhető az egész, ha valaki esetleg ettől tartott volna.
Ugyanakkor a Moneyball, kissé paradox módon, de mégis érdekes film (mondjuk az első sorban végig horkoló ipse tuti nem így gondolja). Számok, taktikák, üzlet, ki-mit-hogyan és egyebek - igazából egy jópofa "behind the scenes" a baseballról. Ezen felül Billy Bane se egy utolsó figura, valamennyire az ő története is érdekfeszítő, fentebb említett távolságtartása ellenére is. Összességében egyáltalán nem rossz film ez, sőt, még egy-két szívmelengető pillanattal is tud szolgálni - igazából még érdemes is megnézni. De egyszer azért bőven elég volt. 7/10.
