Denzel Washingtonban az a jó, hogy a legsemmilyenebb filmet is nézhetővé tudja tenni.
Matt Weston (Ryan Reynolds) a legbénább munkát végzi a CIA-n belül: ő a háziura az úgynevezett Safe House-nak, ami egyszerre menedék és ideiglenes börtön, és soha egy lélek se megy arra. Egy nap azonban vendéget hoznak: Tobin Frost-ot (Denzel Washington) az áruló ex-ügynököt, aki mindenben a legkirályabb. Természetesen a pokol gyorsan elszabadul...
"I want you to take me in"
Denzel Washington véleményem szerint jó színész, de esetében fontosabb az, hogy nagyon jó arc is egyben. Játszhat ő bármilyen filmben, mindegyikbe olyan szinten viszi bele a saját jól kitalált karakterét (ha úgy tetszik, Washingtonságát), hogy az übercool. Ez a coolság egyszerűen árad belőle, minden mozdulatában és ügyesen visszafogott alakításában ott van - bármerre jár, tudod, hogy ő a király. Éppen ezért nem értem, hogy Denzel miért nem veszi a fáradságot arra, hogy túllépjen a tucatakció műfaján, és villogtatná tudását olyan kaliberű remekekben, mint a Training Day vagy az American Gangster. Sajna Daniel Espinosa rendező első nagy dobása, a Safe House minden, csak nem remek - tökéletesen beleilleszkedik az előbb említett tucatműfajba. Kiszámítható, semmitmondó, és kínosan vontatott módon próbálja a Tony Scott stílust másolni. Bár nem mondom, ahhoz képest, hogy az egész a valaha volt egyik legunalmasabb öt perccel kezdődik, emberesen feltornázza magát a tisztességes akciófilmek szintjére, amiben nagyon sokat lőnek, menekülnek, autósüldöznek (viszont egy másodpercnyi lazaság sem lelhető fel, így egy idő után meg lehet fulladni a folyamatos és tartalmatlan pörgésben) - de ez pont arra elég, hogy kábé a stáblista feléig emlékezzek rá. Nem mondom, el lehet lenni a Safe House-on, de a dolog ennyivel ki is fúj. A szomorú pedig az, hogy nagyon jó színészek csinálják benne a semmit - Denzelt fentebb már magasztaltuk, de a Buried óta tudjuk, hogy Ryan Reynolds is tud ám zseniális lenni, itt viszont két órán át vág buta fejet. De legalább összhangban van a filmmel magával. 5/10. Viszont arra, hogy Vera Farmiga és Brendan Gleeson mit keres itt, nincs mentség.
