Gondolom azt mindenki tudja, hogy bármilyen küzdősportos világbajnoksághoz alapkövetelmény, hogy az ember a béka feneke alól törjön fel. És ez még csak az első klisé.
Brendan (Joel Edgerton) és Tommy (Tom Hardy) rég elhidegült testvérek. Előbbi a családja megélhetéséért küzd, utóbbi meg csak gyűlöl mindenkit - ám mindketten remek harcosok. Mikor meghirdetnek egy bazi nagy ketrecharc tornát, mindketten beneveznek az öt milliós fődíjért.
"You ain't no brother to me"
Bár tavaly ősszel enyhén szólva is csúfosan leszerepelt a pénztáraknál, a Warrior rövid úton a letöltők nagy kedvence lett, és rengeteg filmes blogger éves toplistájába is bekerült, merthogy milyen igaz, és szép, és katartikus filmélmény. A világhálón ezerszer jobban tudott terjeszkedni és szinte már rajongókat szerezni, és ez több, mint érdekes jelenség. Főleg úgy, hogy a Warrior egy ritka vacak film. Annyira erőltetett és kiszámítható, hogy az jóformán már felháborító - aki látott már legalább egyszer (küzdő) sportos filmdrámát (sőt, aki látott már valaha filmet), az percre pontosan megmondja, hogy mi fog történni a 140 perc (!) alatt. Merthogy az ex-alkoholista apuka, aki már ezer napja nem ivott, egyszer tuti poharat ránt, mint ahogy a férje ketrecharcait is fennhangon ellenző feleség is meg fog fordulni a nézőtéren a legszükségesebb pillanatban. De az igazi lényeg a következő: két ellenséges testvér egyazon tornán indul - na, vajon összekerülnek-e a döntőben? Hát persze hogy, és ezt az összes néző tudja, aki jegyet váltott erre a klisémúzeumra. Ennek ellenére az alkotók nem voltak restek majd' két órán át felvezetni ezt a találkozót, ami egyszerűen röhej. És ha már ennél a két óránál tartunk, az se stimmel ám, kezdve ott, hogy Tom Hardy karaktere kimerül annyiban, hogy csúnyán néz, és ő most mindenkit szívből utál a világon (miért is?), egészen addig, hogy a két tesó egyáltalán nincsen testvérként ábrázolva (azt hiszem egyszer találkoznak, és akkor se csinálnak semmit csak veszekszenek), így végső küzdelmük teljesen érdektelen.
Ám addig a bizonyos összecsapásig a film bár kiszámítható, de legalább nézhető, jó alakításokkal tarkított (leginkább Nick Nolte részéről, de persze egy ponton az is elromlik), és néhány egészen látványos pofon is elsül a ringben. Viszont amikor hőseink szembekerülnek egymással, minden borul. Egy akkora giccsparádé válik az egészből, amilyet csak ritkán látni - szinte önmaga paródiája lesz. Ha pedig a stáblista pár másodperccel később érkezik, még cukormázzal is nyakonöntenék ezt az elvileg tesztoszteron-mozit. Legalább ezt megússzuk, de a helyzet így is menthetetlen. 4/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=bwgG6OfW7Yo
Viszont ezek alapján tuti, hogy Tom Hardy zseniális Bane lesz.
