A mai pack tele van nőkkel és csajfilmekkel, de kérem, hogy senki se vágja hozzám a táskáját - elég büntetés volt ezeket végignézni.
Honnan tudod? - How Do You Know (2010)
Őszintén szólva meg nem mondom, hogy James L. Brooks legutóbbi filmje miről szólt. Najó, azért megpróbálom: volt egy indentitás zavarral küzdő Reese Witherspoon, aki két, érte epekedő pasi (Paul Rudd és Owen Wilson) között ingázott folyamatosan, és amíg ez a hülye pina eldöntötte, hogy mit/kit is akar, addig Jack Nicholson prbálta valami csalás-félébe bemártani a saját fiát (szintén Rudd). Ennél több biztosan nem történt, viszont ez 120 percen át, amiben, megszámoltam, összesen tizenkét poén(ocska) volt, romantikus vígjáték létére. Azt hiszem, felesleges is mondanom, hogy aggyal egyik szereplőnk se rendelkezett, értelmes motiváció vagy akár csak egy mondat nem fordult elő, kínos, semmibe menő bohóckodás annál inkább. Viszont már annyira rossz volt az egész, hogy egy idő után elkezdett szórakoztatni, hiszen ilyen zagyvaságot nagyon ritkán látni. 2/10. Ja, és nem mellékesen 120 millióba került - na ez végre egy jó poén.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=XVNQ1yMEKmw
Életem a szörf - Soul Surfer (2011)
Ezt igazából nem akarom bántani, de tény és való, hogy a jótól iszonyat messze áll a Soul Surfer. Based on a true story: a tini szörftehetség csajnak (Annasophia Robb) egyszercsak hopp, egy cápa tőből leharapja a bal karját. Leányunk kivételesen harmonikus és szerető családja segítségével azonban túlteszi magát a traumán, és ismét vízre száll, és még a helyi versenyre is benevez. Ez konkrétan egy vasárnapi Disney matiné, minden szempontból. Hawaii, szeretet, család, bátorság, becsület, kitartás, hallgassaszívedre.... már attól szédülök, hogy csak alapjaiban felsorolom azt a giccs és kliséhalmazt, ami itt folyik. Ez a film néha már annyira naiv, és buta és kislány, hogy már fáj. Ennek ellenére egészen fogyasztható, ha az ember valahogy ráállítja az agyát (vagyis kikapcsolja azt), de semmi több. 5/10. Viszont az, hogy száz percnyi Annasophia után hirtelen bevágják a valódi csajt, na, az az illúziórombolás: miden tiszteletem az övé, de szegénykém olyan ronda, mint a bűn.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=MWeOjBCi3c4
Szex és New York 2 - Sex And The City 2 (2010)
A "valamikor-nagyon-régen-se-voltak-szépek-de-legalább-öregek-nem-voltak" csajcsapat ezúttal Abu Dhabiba utazik, hogy élvezzék a luxust, majd megint rájöjjenek egyértelmű tanulságokra. Vége. A további 140 perc kimerül visítozásban, vásárlásban, öltözködésben és minden intelligenciát nélkülöző párbeszédekben/monológokban. Eme förtelem nézése közben az jutott eszembe, hogyha én nő lennék, teljesen fel lennék háborodva, hogy immáron két filmen (illetve öt órán) át van valakinek képe így ábrázolni a szebbik nemet. Jó, nem tagadom, biztos vannak ilyenek is, de (őszintén remélem) nagyon nem ebből áll ám a világ, és tudtommal a Sex And The City anno pont arra volt jó, mindenféle nőhöz próbált szólni, illetve reprezentálni őket. Viszont ami itt van, az értékelhetetlen, ciki, már-már gusztustalan, és folytathatnám a sort a végtelenségig. Azért be kell látnom, hogy úgy a százhuszadik perc körül a film ha minimálisan is, de összeszedi magát humor és történet terén (ezt onnan tudom, hogy egyszerre az tűnt fel, hogy nem verem a fejemet folyamatosan a falba), de aztán gyorsan vissza is tér alapállásba, és végleg fuccs az egésznek. Itt meg kell mondanom, hogy magának a sorozatnak egyáltalán nem vagyok az ellensége (sőt, szerintem vannak kifejezetten jó pillanatai), és a készülő prequelnek/rebootnak is úgy-ahogy szurkolok - de ez egy mocsok. 1/10.
