Hát... Szóval ilyen lehet az, amikor Tim Burton-höz hozzávágnak egy szekérnyi lóvét egy olyan felkiáltással, hogy "na, csinálj amit akarsz, csak jól eladható legyen, és akkor jól megfizetünk". Annak ellenére, hogy valószínű ez húzódhat a háttérben, az Alice egyáltalán nem rossz film, sőt.
Alice immáron majdnem húsz éves, és akkor egyszer csak megint Csodaországban találja magát, amire ő egyáltalán nem emlékszik, annak ellenére, hogy kislánykorában már járt ott. Viszont az ott lakók nagyon is jól emlékeznez rá, és azóta is várják őt, mint a Messiást, mert hát ő fogja majd legyőzni a Vörös Királynőt és annak a sárkányát, és akkor végre béke és vidámság lesz. Csak hát Alice-nak ehhez nincs sok kedve...
"El fogsz felejteni"
Tim Burton teljesen szabadjára engedte elmeborult zseniális vízióit. Az Alice In Wonderland egy vizuális csoda vagy lsd trip, vízfejű Helena Bonham Carter-rel és légnemű dumáló macskával meg kártyakatonákkal a gombaerdőben, nem beszélve a Johnny Depp asztalánál ülő túlkoffeinezett tépett nyusziról, és még sorolhatnám napestig. Egyszerűen agyeldobós a film megvalósítása, már-már félelmetesen őrült, de ugyanakkor szeretnivalóan aranyos, ahogy ezt egy Burton filmtől elvárja az ember.
Viszont a rendező másik oldala, a hihetetlenül erős belső tartalom (mint az Ollókezű Edward és társai), ami mindig annyira szép, és amitől a filmjei igazán fantasztikusak, na, az szinte teljesen hiányzik innen. Szomorú, de ez van. Egy-két mondat erejéig azért megcsillan valami (az is az Őrült Kalapostól), de ez így nagyon kevés. És hiába fáj kimondani, de az a helyzet, hogy az Alice a mester gyengébb alkotásai közül való (mondjuk a mezőny az bivalyerős). Pedig van itt minden. Egy (szokásosan) remek Johnny Depp, a már említett látvány, ragyogó ötletek, egy igazán jó alapanyag, meg Danny Elfman zenéje is, ami 100%-ban timburtonös, de mégse jó az egész. Olyan, mintha valaki kiette volna a tortának a belsejét. És itt jön be a pénz dolog is, látszik, hogy a Disney marha sokat költött erre a filmre, és agyon is reklámozza, és semmit nem bíz a véletlenre, és hát kommersz blocbuster lesz így Burton filmjéből, amihez majd járhat Alice menü a mozi büféjében, és az egészet az Avril Lavigne-szám teszi teljessé.
Viszont a poén meg abban van, hogy hiába a mainstream marketing gépezet, az Alice In Wonderland még így van olyan erős, hogy nem omlik össze teljesen, és egészen jó szinten tartja magát. Mert azért a felsorolt pozitív alapanyagok mégis megmentik a filmet, és csak annyi van, hogy a film nem áll be Tim igazi mesterműveinek a sorába. Nagyob bajunk sose legyen. Szóval nyugi, nem rossz film az Alice, azt is mondhatjuk, hogy "jó", csak hozzájön a "semmi különös" is. Ez van, Tim most játszott egyet a pénzzel, láthatóan élvezte, akkor most lehet nekiugorni a következő egetverő projektnek. De az aztán már igazán jó legyen! Erre meg adunk egy 7,5/10-et.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=pMiCJefpn9Q&feature=channel
