Pontosan így kell elcseszni egy rohadt jó alapanyagot.
Minden évben van egy éjszaka, mikor az emberek büntetlenül bűnözhetnek, s akár ölhetnek is. Ez a gazdaságra, a későbbi mindennapi életre. és kábé mindenre nagyon jó hatással van, hiszen a fölösleg eltűnik, aki maradt, az meg kiengedte a gőzt. Ám ezt az éjszakát nem könnyű túlélni - Ethan Hawke és családja társaságában tapasztalhatjuk meg, hogy ez mennyire így van.
" I don't condone that kind of behavior"
Hiszed vagy sem, a Purge nem lép át egy laza mozdulattal saját, valljuk be, igen érdekes alapötletén. James DeMonaco mozija viszonylag sokáig funkcionál erkölcs-, és filozófiaóraként (például öröm volt látni, hogy a nagyon művelt egyetemisták a legbetegebb állatok), ami kifejezetten jól áll ennek a darabnak. Nem mondom, hogy hiperintelligensen teszi mindezt, de tény, hogy mozgásra bírja a néző agytekervényeit, és ez egy tucathorrortól több, mint becsülendő. Kár, hogy a félidőben ténylegesen átvedlik azzá, ami: egy betolakodós rémisztéssé, szuperklisés darálóvá, aminek a játékidő előrehaladtával egyre jobban fájnak a "fordulatai", és amit Ethan Hawke, "leszarom, hol a pénzem?" szintű alakítása tesz teljessé. Az öncélú és agyatlan második felvonás így igencsak megpróbálja semlegesíti a jól működő és érdekfeszítő elsőt - szerencsére nem sikerül neki annyira, mint lehetne, s a Purge nem lesz egy kifejezetten rossz darab, csak egy elbarmolt ötlet. 5/10.
