Pont az ilyenek miatt kell a képregények, mint olyannak időről-időre megküzdenie az előítéletekkel.
Hal Jordan (Ryan Reynolds), a vadászpilóta egy nap kap egy zöld gyűrűt meg egy lámpást egy haldokló lila ufótól. Hal ezzel be is lépett az intergalaktikus örző-védő egységbe a Zöld Lámpások csapatába. Nem is marad munka nélkül, ugyanis a lassan mutálódó földi gonosz tudós mellett egy űrbéli atomgonosz erő is feni a fogát a Földre.
"A szuperhősök megkapják a csajt..."
Arra, hogy milyennek kellene lennie a Green Lanternek, az egész stábból csak ketten éreztek rá. Az egyik a zeneszerző, James Newton Howard, igaz, ő sem teljesen, de fel-feltűnő, aláfestő zeneként szolgáló electorzúzásai igencsak jók, és valóban passzolnának egy jó Green Lantern filmhez. A másik pedig az effektesek csoportja. Ugyanis filmünk a vizualitás terén mondhatni gyönyörű. Az már az előzeteseknél is látszott, hogy magát a főhőst (és full CG ruháját) nagyon jól eltalálták, és a zöld színnek egy csodaszép árnyalatával sikerült dolgozniuk. De ezen kívül is jár a taps, mert legyen szó különféle idegen fajokról, bolygózabáló monstrumról, világűrről vagy csak egyszerű vadászgépekről, a CG valami kegyetlen jó. Látszik, hogy a Warner utólag 50 millát fektetett a témába.
A szomorú viszont az, hogy a Green Lantern pozitívumainak sora ezzel ki is fújt. Najó, talán két főszereplőnknek, Ryan Reynoldsnak és Peter Sarsgaardnak kijár a dicséret - utóbbinak már csak azért is, mert láthatóan komolyan vette a papírmasé főgonosz megformálását. De ezen kívül sajnos tényleg semmi értékelhető nincs eme alkotásban.
Hirtelen nem is tudom, hogy a külső vagy a belső hibák gázabbak-e. A külsőnél muszáj megemlítenem magukat a figurákat. A Batman és Robin óta minden képregényfilm készítőnek leesett, hogy a "gumifigurák" nagyon nem néznek ki jól filmen (és most nem a CG lényekre gondolok). Martin Campbell filmje azonban minden gond nélkül használja őket, aminek szegény Sarsgaard issza meg a levét: a hatalmas agyat növesztő Hector Hammond annyira vállalhatatlan és Zs-kategóriás, hogy már a néző szégyelli magát. Ez egyébként sok másra is igaz, mondjuk Hal falshbackjére, de főleg a világ kábé tizedik ultimate elpusztítására csak az idei nyáron. Gagyi. De úgy az egész.
Ha a dramaturgiát nézzük, filmünk ott is csúfos kudarcot vall. Nem azért mert nincs benne anyag, éppen ellenkezőleg. A Green Lantern annyi mindent foglal magában, ami egy 3-4 órás filmre is simán elég lenne, de ugyebár ő csak kettő, ebből pedig az következik, hogy mindenen átrohanunk. Hogy Hal Jordan mitől olyan menő fazon, hogy Hector miért szerencsétlen, hogy mi ez a Zöld Lámpás kultúra, hogy milyen egyéb karakterek is vannak, hogy mi volt ez a szerelmi szál... és még folytathatnánk napestig (és még nem is beszéltem a legizgibbnek tűnőről, amit Hectorunk dob fel a humanoid ufó láttán az egységes evolúcióról vagy miről). A világon semmibe se lehet elmélyülni (még az egészen szimpatikus akarat-félelem erőfelosztás filozófiájában sem), ezért lesz az egészből egy felszínes, színes-szagos műanyag cirkusz, amit nem fog majd mindenki elviselni, az tuti.
A Green Lantern rosszabb és bugyutább, mint egy újkori szuperhősös sorozat szombat reggel a Kölyökklubbon. Még azt sem tudja elérni, hogy legalább bájosan buta legyen (mint a Fantastic Four) - majdnemhogy a Schumacher-féle Batman szinten mozog. Senki, ismétlem senki ne ezzel kezdje a szuperhősökkel való bármilyen ismerkedését, mert egy életre elmegy tőle a kedve. 4/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=wAueFkHby7A&feature=fvst
