Ide Simon Pegg és több Nick Frost kellett volna.
Az ufók a legrosszabb helyet választják ki az invázióra, mégpedig Anglia fővárosának legkeményebb szegletét. Lakóik nem is ülnek a babérjaikon az idegenek híre hallatára: előkapják a petárdákat, baseball ütőket és persze a füvet, és indul a harc a panelban.
"This is too much madness to fit into one text!"
Az Attack The Block készítőinek elképzelése, miszerint a legellenségesebb ufók megütköznek a londoni gettóval (ahol még Nick Frost is ott van) valami telitalálat, egy igazi ötlettár, amiből gond nélkül össze lehetne hozni minimum egy Shaun Of The Dead-et. Ehhez képest már az elején bukik az egész, de akkorát, hogy hiába próbál, már nem tud felállni. Az, hogy főhősöknek egy olyan lakótelepi kölyök banda tagjait teszik meg, akik az első percben megfélelmitéssel egybekötve kirabolnak egy ártatlan jófej csajszit, és akiket az ember legszívesebb életfogytiglanra dugna a javítóba, egy akkora hiba, hogy csak na - az, hogy onnantól akár egy percig is szurkoljak nekik, ki van zárva. Ráadásul a fő-főhős egy olyan 15 éves suhanc, akinek a buta képét rossz nézni, és akinek 50 Cent már rég átmosta az agyát. Az Attack The Block egyszerűen elvérzik a karakterválasztáson. Erre valószínűleg rá is jöttek a fiúk, hiszen minden lehetséges módon próbálják megszerettetni szereplőiket, és ez néhány melléktagnál egy minimálisan sikerül is, de hát alapból esélytelen az egész. Egyedüli szimpátiát a már említett jófej csajszi és méltatlanul mellőzött Nick Frost felé érezhet az ember, de esetükben ez legalább teljesen megvan.
Pedig különösebben nagy baj nem lenne a filmmel. A cselekmény pörgős, az alienek jópofák, a poénok, bár nem mindig, de általában ülnek, és aranyköpésekből is van elég - igen ám, de ezen pozitívumok is csak félgőzzel mennek végig. Az Attack The Block végül megállapodik egy egyszer nézhető szinten, amit egy vállrándítással el lehet intézni. Kár érte. 5/10.