What's This?

Film meg film meg film meg zene meg film meg úgy az élet meg film meg hype meg kult meg zene meg minden ami jó meg én meg mások és persze film

Őket szerettük

Facebook

Searching

Ha keresel valamit, akkor tags/valami. Pl: http://helsing.blog.hu/tags/the_dark_knight_rises

E-mail

Kérdésed, észrevételed, véleményed van? Írjál nekünk bátran: HELSING.BLOG@GMAIL.COM

Szarfilm Pack VII

2011.11.08. 19:01 | Adam Van Helsing | Szólj hozzá!

Az HBO nagyon belehúzott az utóbbi napokban. Ennyi szart ilyen gyorsan még nem láttam.

 

Az utolsó léghajlító - The Last Airbender (2010)

Moziban nem mertem megnézni (egyrészt nem érdekelt, másrészt már akkor kikiáltották az év legrosszabbjának) M. Night Shyamalan stílusváltását, és de jól tettem. Bár meg kell mondanom, hogy az Airbender nem olyan rossz, mint a híre. Egy (igaz, hogy rajzfilmen már megalkotott) korrekt fantasy világ áll mögötte a butább, de nem fájó fajtából, az effektek, fényképezés, zene stb., vagyis minden háttérmunka egészen jók, még a sztorival sincsenek akkora nagy problémák, hogy ne lehetne minimum egy Narnia kettőt összerittyenteni belőle. De hát ez persze nem sikerül, M. Night utóbbi időben felvett szövegei és álmosító történetvezetése is visszatér (komolyan, száz percből legalább nyolcvanban nem történik semmi), és valami iszonyat semmilyen lesz a végeredmény. Ha összeadnánk annak a pár látványos csatának az idejét, akkor se járnánk három percnél tovább, ami hát egy akció fantasyként árult filmnél nem éppen szerencsés. A helyzet az, hogy talán az Airbender minden bugyutaságát valamilyen szinten el lehetne nézni, ha rendezőnk elérte volna azt, hogy a mese magával ragadja az embert, és nem csinálta volna az egészet ilyen rohadt unalmasra. Ja, és mivel legalább három részre van tervezve az egész (bár folytatásoknak híre sincs), ilyen szellemben is van befejezve - vagyis nincs vége, így a zárókép után még azt is megkérdezhetjük, hogy ez most mi a rákra volt jó. 3/10.

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=-egQ79OrYCs

 

Válás francia módra - Le Divorce (2003)

Ne kérdezd, hogy miről szólt ez a filmnek távolról se nevezhető trágya, mert nem tudom. Adott egy város, Párizs, ahol lakik két nővér, Naomi Watts és Kate Hudson, és kábé arról van szó, hogy ők, és a körülöttük élő emberek mennyire síkhülyék. Hogy forgatókönyv nem volt, az tuti, hogy a további neveknek (Fry, Close) biztos vastagon perkáltak, az is, és hogy senki nem volt a közelben, aki kicsit is ért a filmkészítéshez, hát az is. Hogy éppen melyik irdatlan nagy baromság miért történik, az egyszerűen rejtély, karakterek nincsenek, Glenn Close meg egyszer  csak színre lép, de sose tudom meg, hogy ki a tököm volt ő. Van itt megcsalás, szerető tartás, elmebaj, gyilkolászás meg egy rohadt festmény, aminek szintén semmi értelme, de a játékidő felében vitáznak rajta. A Le Divorce tanulsága annyiban kimerül, hogy a férfiak, a nők, és leginkább a franciák érzéketlen seggfejek, akikbe egy minimális értelem se szorult. Egyszerűen értékelhetetlen. Kicsit elgondolkoztam azon, hogy az ennek ellenére is gyönyörű Naomi Watts és az életben először és utoljára szép Kate Hudson miatt 1,5/10 lesz a végeredmény - de nem akarom túlértékelni ezt az alkotást. Életem egyik legrosszabb filmje, ami a hülyeségével még az agyamat is fel****ta, pedig az aztán nem könnyű. 1/10

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=rn06ONgPu6M

 

Kettős játék - Duplicity (2009)

Na, ez meg a másik, ráadásul négy napon belül volt szerencsém eme két remekműhöz. Bár nem voltak elvárásaim a Duplicity-vel kapcsolatban, de egy Clive Owen - Julia Roberts kém mizériától reméltem, hogy mérsékelten szar, és itt-ott akár még jópofa is lesz (tisztára, mint a Knight & Day) Hát nem. A kémkedés kimerül az ipari kémkedésben, halálos csaták mennek fagyasztott pizzák meg hajsamponok összetételéért (WTF?!), de nem is ez a baj, hiszen hasonló baromságból épitkezett Soderbergh az Informant kapcsán, és még jól is csinálta. Nem, itt a gond az, hogy annyira érdektelen az egész, hogy az már fáj. Valami izgalom, jó poén, beszólás, akció, követhetőség, esetleg üdítő irónia? Frászt. A Duplicity az abszolút tök felesleges film, ami annyira mélyszar, hogy még Paul Giamatti se tudja onnan kicsit se kihúzni. Unalmassága és történetbeli hatalmas baromságai miatt igazi kínszenvedés lesz a 125 perc, amit csak a készítők élvezhettek, de szerintem még ők sem. Julia Robertsre pedig még  mindig rossz ránézni. Mikor megtekintettem ezt a filmet (hál' Istennek csak tévén keresztül), ez volt az új mélypont a Tourist óta. 1/10.

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=Py5Iyz0_0aA

 

Címkék: kritika fantasy comedy kate hudson naomi watts drama romantic julia roberts clive owen crime 1/10 3/10 m night shyamalan duplicity dev patel the last airbender szarfilm pack le divorce

A bejegyzés trackback címe:

https://helsing.blog.hu/api/trackback/id/tr833364117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása