Bár vannak hibái, de ezt a filmet semmiképpen se egyedül nézd meg.
Az ügyvéd Arthur Kipps (Daniel Radcliffe), az 1900-as évek elején kénytelen elvállalni egy munkát, miszerint nézzen utána egy kis falu rég elhagyatott házának, ilyen-olyan jogi okokból. Mikor odaér, rájön, hogy a faluban sötét titkok lappanganak - és a ház sem éppen lakatlan...
"Don't go chasing shadows, Arthur"
James Watkins második nagyjátékfilmje sajnos eléggé felemás lett kivitelezés, és ebből adódóan élmény szempontjából is. Senki ne gondoljon rögtön a legrosszabbra, a Woman In Black jó film - csak két fontos helyen nagyon sántít a dolog. De kezdjük a pozitívumokkal: filmünk világa üt. De nagyon. Nemcsak a száz évvel ezelőtti Angliát sikerült kifogástalanul visszaadni, de Watkinsék egy olyan atmoszférát építettek fel szépen fokozatosan, hogy az embernek a hátán feláll a szőr. A film látványvilága egyszerre szép és iszonyat ijesztő, és már csak a környezet láttán elkezdesz félni attól, hogy valamikor nagyon meg fogsz ijedni - hát ilyen a jó horror. De amikor a tényleges borzalmakhoz érünk, akkor kezdődik csak a móka, aminek a csúcspontja egy 10-20 perces, nonstop karfakaparó félelmetesség, ami nagyon kreatív és rohadt jó - állítom, az év egyik legjobb jelenetsora. Ezen a téren a Woman In Black nemhogy szégyent nem vall, de már kimagaslik társai közül.
De mint mondtam, van itt két nagyon nagy gond. A fentebb magasztalt filmközepi rémisztgetést Watkins sehogy se tudja megugrani, ami még hagyján, de egy nagyon semmilyen végkifejlettel zárja le alkotását, ami után nem tudsz jobbat, mint ülni, és megkérdezni, hogy akkor most mi van? Itt egy nagyot bukik az egész, de talán még ezt is elnézném, ha nem lenne a másik eget verő probléma. A szomorú igazság az, hogy a "most megmutatjuk, hogy Daniel Radcliffe igenis színész"- project pont a főszereplőjén bukik el: Radcliffe a világon semmit nem csinál. Mindenki végig be van szarva a végtelenségig (beleértve a nézőteret is), kivéve őt. Semmi azonosulási pont nincsen vele, karakterének nincs egy normális motivációja, és a láthatólag ezzel a figurával se Watkins, se ő nem tudott mit kezdeni. Nem mondom, hogy az egész rajta bukik el, de nagy részben azért igen. Ennek ellenére én hiszem, hogy ebben a srácban szunnyad a tehetség - remélem a következő filmjében egy jó rendező ezt előhozza belőle.
Hangulat, látvány és para-faktor: csillagos ötös. Történet és főhős: nem működik. Kábé így áll össze a Woman In Black, ami nagyon kár, mert ebből az anyagból egy zseniálisan jó filmet lehetett volna összehozni. Ám hibái ellenére mégis egy jófajta horrorként marad meg, hiszen amikor minden a helyén van, akkor nagyon minden a helyén van. 7/10.
