What's This?

Film meg film meg film meg zene meg film meg úgy az élet meg film meg hype meg kult meg zene meg minden ami jó meg én meg mások és persze film

Őket szerettük

Facebook

Searching

Ha keresel valamit, akkor tags/valami. Pl: http://helsing.blog.hu/tags/the_dark_knight_rises

E-mail

Kérdésed, észrevételed, véleményed van? Írjál nekünk bátran: HELSING.BLOG@GMAIL.COM

Film: Die Hard I-IV

2013.02.14. 12:54 | Adam Van Helsing | Szólj hozzá!

Idén ünnepli huszonötödik szülinapját a Die Hard széria, mely évfordulóra elkészült a legújabb rész is (mától a mozikban), és tuti, hogy néhány gyűjtődoboz nélkül se ússzuk meg az évet. Ezek összességének, illetve Valentin-nap örömére most végigvesszük, hogy John McClane az első négy alkalommal mennyire adta drágán az életét.

die_hard_movie.jpg

Die Hard - Drágán add az életed (1988)

"- Ezúttal John Wayne nem sétál el Grace Kelly-vel a naplementében.
- Az Gary Cooper volt, te hülye."

John McClane-el először egy bazi toronyházban találkozhattunk, amit Alan Rickman sleppje szállt meg, ráadásul karácsonykor, amikor az ember inkább otthon lenne, nem pedig véres trikóban mászna keresztül az egyre nagyobb szaron. Az első Die Hard hatalmas kultstátusszal rendelkezik, és a filmtörténészek se legyintenek rá olyan hetykén, mint a hasonszőrű filmekre. Ugyanis ez a film egyfajta mérföldkőnek számít, egy új irány megteremtőjének, ami az egyik első pofont vitte be az Arnie és Sly-féle izommoziknak. Főhőse ugyanis valóban ember, olyan, mint Te vagy én (csak kapott egy kis kiképzést), aki tudja, hogy a többszörös túlerőt (hatméteres muszklik híján) csak ésszel győzheti le, akin fog a golyó és az üvegszilánk, aki egy idő után bizony elfárad, és akinek a töke tele van az egésszel, és ennek hangot is ad. John McClane átérezhető humánumot pakolt az akciófilm zsánerébe, és ez egy hatalmas dolog - és ha ez nem lenne elég, ezt egy rohadt jó film keretein belül tette. A Die Hard remekül használja ki helyszín nyújtotta adottságait, végig feszes, változatos és izgalmas, főgonosza világbajnok, fanyar humora pedig zseniális. Ráadásul Bruce Willis-ből is sztárt faragott. Nincs mit szépíteni, több oldalról is klasszikus, megkerülhetetlen és mestermű. 10/10. És a legjobb karácsonyi mozi ever.

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=-qxBXm7ZUTM

Die Hard 2 - Még drágább az életed (1990)

"Mi a kellemetlenebb, a zabszem a seggében, vagy a sötétség a fejében?"

Miután az első rész bombasiker lett, természetesen minél hamarabb tető alá kellett hozni a folytatást: McClane ezúttal egy repülőtéren köp a terroristák levesébe, akik erre nagyon durva válaszokat adogatnak. Az alkotók mentségére legyen mondva, ez egy egészen jól kitalált második rész, hiszen annak ellenér, hogy az elődjének a tökéletes reboot-ja, el tudja hitetni az emberrel azt, hogy tök más film. Pedig nem, a Die Hard 2 nem más, mint egy bazi drága újrahasznosítás, de annak legalább nem rossz. A tét minden téren emelkedik, nagyobb a helyszín és nagyobb a veszély is - viszont a film sajnos vontatottabb, és sehol nincs egy valamire való főgonosz (aki van, az vicc). Fura egyveleg ez a film, mert bizonyos pontjai nagyon is működnek, mások pedig nagyon nem. Mindezek ellenére egy jó kis akciómozi, de ezúttal semmi több. 6,5/10. De azt magyarázza már el nekem valaki, McClane itt miért rinyál annyit (legalább öt mondatot)? Miért?

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=gUg4gWjOgXs

Die Hard With A Vengeance - Az élet mindig drága (1995)

"Vedd már észre, hogy kibaszott másnapos vagyok!"

A második rész nem volt akkora dobás, ezt a fejesek is észrevették, és miután kicsit hagyták pihenni a szériát, új koncepcióval álltak elő. John McClane harmadik szar napja egy nagyvárosi fogócska lett, amiben hősünknek (és társának) különböző terrorcselekményeknek kellett az útjába állnia, ráadásul úgy, hogy szorította az idő. Ez egy teljesen új lapjárás (annak ellenére, hogy a rendező, John McTiernan régi ismerős, az első részből), egyben egy világverő ötlet, mint ahogy az is, hogy buddy movie-t, illetve akcióvígjátékot faragtak a dologból. Bizony, a harmadik részen annyit lehet röhögni, hogy beleszakad az ember, és aranyköpésekből is annyi van, hogy tele lehetne írni velük egy könyvet. Willis és Samuel L. Jackson párosa félelmetesen jól működik, olyannyira, hogy minden logikai bakit és plothole-t elfednek, de annyira, hogy az első pár alkalommal észre se veszed, hogy azok ott vannak. Ezen felül filmünk veszett jó tempót diktál, igazi hell ride, a néző meg alig győzi kapkodni a fejét, miközben halálra izgulja magát és/vagy a hasát fogja a röhögéstől - és végre újra kapunk egy megfelelő ellenlábast, ezúttal Jeremy Irons személyében. Állítom, hogy a Die Hard 3 minden idők egyik legjobb akciófilmje, és talán még az elsőt is verné, ha a közepén nem aludna be tíz percre, illetve ha a vége nem lenne hasraütésesen elkapkodva. Így sajnos lecsúszik a trónról, de attól még egy kurvajó film. 9/10. Már csak a gallonokat kéne megértenem.

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=866yr_Oj5IA

Live Free Or Die Hard - Legdrágább az életed (2007)

"Mikor utoljára láttam, egy liftakna alján volt, és egy dzsip állt ki a seggéből"

John McClane a harmadik és a negyedik rész között ment el a leghosszabb szabadságára, és ezalatt történt pár dolog: az általa legyűrt, illetve megteremtett akciófilm teljesen kiment a divatból, helyét szuperhősök, autóbuzik, amnéziás kémek és scifi-fantasy romboldák vették át, és Bruce Willis is éppen karrierje egyik hullámvölgyét élte éppen. Ideje volt hát a visszatérésnek, hogy az öreg harcos ismét gatyába rázza a dolgokat - és ha ez nem is tökéletesen, de tisztességesen sikerült neki. Hősünk ezúttal tudását meghaladó szituval áll szemben, a virtuális terrorizmussal, amiben hackerek vágják haza egész Amerikát. Miután McClane még az e-mailjeit se tudja megnézni, egyrészt őslényként harcol a modern világban, másrészt ismét segítséget kap, egy ifjú computer-geek képében. A Die Hard 4.0 szerintem legnagyobb erénye, hogy hősét sikeresen ülteti át egy teljesen megváltozott világba: McClane ebben a digitális korban is életképes, pedig a régi szabályok szerint játszik. A fenyegetés jellege és mérete jó (sőt, ötletes), a sidekick eleinte idegesítő, de aztán egészen jó lesz, a sztori fordulatos, az akcióktól pedig leszakad a fejed - negatívumként ismét a gyengébb karizmával rendelkező főgonoszt lehet említeni, illetve ez a rész is hajlamos a bealvásra, de több rossz szó szerintem nem érheti. John McClane sikeresen lépett át a XXI-ik századba, hozta magával önnön értékeit, és abszolút modern csomagolásban állított emléket a régi koroknak - mindezt újfent egy remek akciófilmben. 8/10. És van egy sejtésem, hogy itt kellett volna abbahagyni.

trailer: https://www.youtube.com/watch?v=3EUJYh32KVw

Akárhogy is nézzük, John McClane egy halhatatlan moziikon. Boldog szülinapot kívánunk neki, amihez itt egy kis plusz videó: https://www.youtube.com/watch?v=OTyw6cq86kY

Címkék: kritika jeremy irons comedy bruce willis die hard justin long timothy olyphant action samuel l jackson 10/10 alan rickman 9/10 8/10 6.5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://helsing.blog.hu/api/trackback/id/tr555080007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása