Ma ismét eljő a félelem éjszakája, és ezt egy kis horror-válogatással ünnepeljük meg.
Insidious (2011)
James Wan nem semmi fickó - ez a harminchat éves maláj ürge pofátlanul rehabilitálja filmjeivel (mint a Saw vagy a Conjuring) a horror időről-időre befülledő zsánerét, méghozzá kábé nulla extrával, a régi iskolákat újrahasznosítva, és brutális atmoszférákkal. Az Insidious is pont ilyen: mindent felvonultat, amit előtte már ellőttek a kísértetházas filmek (bazi nagy ház, gyerekre pályázó démon, kétkedő felnőttek, médium-néni), ám rengeteg energiával és frissességgel teszi ezt, és ettől tud a dolog (újra) működni. Wan a műfaj legalapvetőbb, leginkább szétjáratott (és néha leggagyibb) elemeit használja az ijesztgetéshez, de olyan mesterien bánik velük, hogy a végére igazi terrorrá állnak össze, zsigeri félelemmé, ami pár óra múlva is kikísér téged a vécére. És amit különösen szeretek ebben a fickóban, az az, hogy szereplői nem hülyék: ha sötét van, villanyt kapcsolnak, ha bűzlik a kéró, elköltöznek - rendezőnk nem áldozza be a logikát a paráért, és ennyi szemét között, amit mostanában horrorként hirdetnek, jó ilyet látni. Kellemetlen, összefosató, ám hatalmas filmélmény az Insidious, egyszerre új és retro, és legalább annyira izgalmas is, mint ijesztő - csak ajánlani tudom ma estére. 8,5/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=E1YbOMDI59k
Parajelenségek 4 - Paranormal Activity 4 (2012)
A Paranormal Activity a legjobb esetben is kétszer elsüthető poén volt (melyekből a második volt hatásosabb), de mivel a pénz az úr, a széria nem állhat le, és már a negyediknél tartunk (s ha minden igaz, jövőre itt az ötödik) - ám látva már azt is, nem csodálom, hogy az eleinte bivaly közönség rohamosan pártol el Tobey démontól. A negyedik felvonás legfájóbb pontja, hogy meg se próbál újítani a környezeten kívül (ezúttal egy csini leányka kezd gyanakodni a szomszédokra), és szinte percről perce azt darálja le, amit már megtettek előtte párszor, csak még gyengébben, még nullább karakterekkel. Én arra gyanakszom, hogy a fejesek egyszerűen csak kibekkelik az időt, mert fogalmuk sincs, hogy mi folyik itt, meg egyáltalán merre vigyék tovább a dolgot (jó példa a zárójelenet, ami totál ugyanaz mint a harmadikban). Azt azért el kell ismerni, hogy a para most jobban működik, mint a közvetlen elődnél, és az egészet átjárja egy legalább messziről értékelhető feszültség. Szóval bántani nem bánt, néha kellemesen megborzongtat, de attól még felejtős. 4,5/10.
trailer: https://www.youtube.com/watch?v=g7Xn2JqH5ng
Démoni doboz - The Possession (2012)
Mikor kislányunk talál egy démoni dobozt, és egyre furábban viselkedik, elvált szülei nem tehetnek mást, mint egymásra mutogatnak: ez biztos a válástól van! Ekkora klisémúzeumot nem tudom mikor láttam utoljára - mindent felhasználnak, amit csak lehet, kislánytól az ördögűzésig, ám a fentebb méltatott Wan-el ellentétben baromi rosszul. A főszereplők teljesen idióták, és már alapból itt elveszti minden hitelét a film, de folyamatosan bír még lejjebb és lejjebb menni, a végére meg már ott tartunk, hogy öt jelenettel előre meg lehet jósolni, hogy mi fog történni. Feszültség semmi, para semmi, értelem semmi - ez pedig azért nagyon kár, mert az alapanyag, ami kivételesen nem a már jól bejáratott vallásból merít, egyáltalán nem rossz. De hát ez nem segít se rajtunk, se filmen. 3/10.
