E hét csütörtökön még egyszer, utoljára (na persze) ellátogatunk Középföldére, hiszen lezárul a Hobbit trilógia - ennek örömére kicsit idézzük fel a múltkori kalandokat, vagyis Smaug-ot és az ő pusztaságát, természetesen a bő hónapja kapható bővített változaton keresztül.
(A kép a Blu-Ray.com-ról származik)
Amennyire utáltam az elsőt, annyira volt kellemes meglepetés a második Hobbit: nem tökéletes, sőt, viszont számomra abszolút szerethető, hozza a középföldei feelinget, és újranézve is élmény tudott lenni. Egy gyenge 'jót' már mindenképpen kiérdemel.
Tálalás
A bővített változat (mely 25 perccel hosszabb az eredetinél, s a "mezei" BD-n kívül BD3D-n és DVD-n is elérhető) külsőségeiben tökéletesen passzol az első rész azonos kiadványához, szép egységet alkotva így vele. Slipcase-t kapunk, ráadásul igen pofásat: a múltkori barnás-tölgyes dizájnt most zöld márvány kinézet váltja, sikeresen idézve meg a törpök világát. Elől ismét ablakos megoldást találunk (a zöld keretbe van besüllyesztve a kép), a borítókép jól összeállított, s hiszed vagy sem, Smaug is ott van rajta, ha jól figyelsz. A gerincen most is aranybetűk állnak, ám a zöld háttér miatt ezúttal gyakran olvashatatlanok. A hátlap sima, elegáns, a makk helyett pedig az arken követ jelző törp motívum díszeleg.
Ahogy az előző rész esetében, most is igen lehangoló, hogy eme szépség után belül csak egy műanyag tokot találunk, de az legalább nem kék, hanem fekete. Borítóján a már megismert kép köszön vissza, a gerinc itt már fekete, a hátoldal pedig informatív: kis öndicséret, képek, lemezismertetők, specifikációk - egyedül a film tartalma hiányzik. A tokot kinyitva konstatálhatjuk, hogy belső borító még mindig nem jár (mondjuk a fekete műanyagtól semmi se látszana belőle), viszont a lemezek nagyon szépek. A LOTR trilógiához és az első Hobbithoz illeszkedően pergamenes hatásúak, és egy-egy concept art virít rajtuk. Egyébként hárman vannak: egy film, és két extralemez.
A három lemezhez háromféle menü dukál, kezdjük a filmessel: nagy meglepetésemre nem Smaug tanyáját, hanem Beorn házát járhatjuk be a menüben, mindezt hangulatos zene és pár dialóg kíséretében. Nagyon szép cucc, el lehet nézegetni egy jó ideig. A menürendszer Warner-es, tehát nem a legjobb, de nem is a legrosszabb.
Kép/hang
A film minősége természetesen királyi. A 2.39:1-es kép gyönyörű, tűéles és részletgazdag, Középfölde világa szinte lemászik a tévénkről. A tóvárosi látkép büntet, akárcsak Gandalf minden egyes hajszála vagy az újzélandi gleccserek havas csúcsai. Egy apró gikszer van, miszerint a nagyon mély feketék néha kifognak a lemezen, ez rögtön a Pajkos Pónis nyitánynál feltűnhet. A hang szintén kiváló, az angol DTS-HD MA 7.1 betölti a szobát, és ugyanúgy élményszámba mennek a háttér kis neszei, mint a medveüvöltések vagy Howard Shore erőteljes dallamai. Egy apró hiba itt is van, miszerint azért lehetne erősebb, dinamikusabb is ez a sáv - a magyar DD 5.1 meg pláne, ott ugyanis szokatlanul magasra kell tekerni a volumét, hogy életre keljenek azok a hangfalak.
Viszont ahogy magát a filmet, a lemezt is maga Smaug nyúlja le: az őt felvonultató finálé igazi demó anyag (Azok az érmezörejek! Azok a pikkelyek! Az a tűzvihar! Az a törpvár! Az a Cumberbatch!), kép és hang terén is klasszikfantasztik, szóval ha nagyon gyorsan meg akarod tudni, hogy mit is vittél haza, szerintem ezzel próbálkozz először. Nem fogsz csalódni.
Extrák
A pénzünkért most már tíz órányi extrát kapunk, végig magyarosítva, és szerencsére sokkal jobbakat, mint az előző részhez.
Első lemez: A film mellé egy audiokommentárt kapunk Peter Jackson és Philippa Boyens író közreműködésével (aki erről be tud számolni, ne fogja vissza magát), illetve megint van egy kis Új-Zélandi promó, kiemelve, hogy mennyire király hely is az.
Második lemez: A menü ugyanúgy egy könyvre hajaz, mint legutóbb, ám itt tóvároson át jutunk el hozzá. Ezen a lemezen egyébként a forgatásról van szó, időrendi sorrendben. A beköszöntőn és harmadik rész BD-jének felvezetésén kívül összesen 12 kisfilmet nézhetünk végig, fejenként olyan 25 perces átlaggal, laza öt óra terjedelemben. Ez már a múltkor is nagyon jó volt, és most is az: informatív, érdekes, ugyanakkor vicces és nagyon személyes is - az alkotók rengeteget anekdotáznak, olyan, mintha valami mesét vagy élménybeszámolót hallgatnál. Sőt, az utolsó résznél még a szorító határidőket is átérezhetjük egy kicsit. A film összes fontosabb jelenete megkapja a maga kisfilmjét, egyet kivéve: Dol Guldurnak nyoma sincs. Talán majd a harmadik résznél.
Harmadik lemez: Ismét könyvet kapunk menünek, ám ezúttal az Smaug zsozsóján fekszik. Az extrák itt már csoportokra vannak szedve, és inkább az adott részek hátterével, művészeti oldalával foglalkoznak, semmint a gyakorlati forgatásról.
Summoning Smaug: Ebben a szekcióban természetesen az alcímszereplővel foglalkozunk, összesen 76 percben. Három kisfilm található itt: egy a figura irodalmi hátteréről és filmes elő-tervezéséről, egy az összerakásáról, Cumberbatch-től kezdve a végső kinézetig, egy pedig a gyakorlati megjelenítéséről. Ritka érdekes és jó anyag, egyértelműen a tíz óra csúcspontja.
The Peoples And Denizens Of Middle-Earth: Itt 71 perc alatt három helyszín (Beorn háza, Bakacsinerdő, Tóváros) szereplőiről és művészeti hátteréről esik szó. Kicsit kivesézik az irodalmi eredetüket (a pókoknál ez tök érdekes), majd filmesek mesélek arról, hogyan ötleteltek a megvalósításukon. Az is kiderül, hogy Peter Jackson arachnofóbiás.
Realms Of The Third Age: Ez a 94 perc nagyon hasonló az előzőhöz, de mégis más. Ugyanazon helyszínek (kiegészülve az erdei tündék királyságával) megtervezését és felépítését láthatjuk, és kicsit a bennük való forgatásba is belenézhetünk. Annak ellenére, hogy megint ugyanazokon megyünk végig, csak máshogy, a legkevésbé se unalmas ez az anyag.
The Music Of The Hobbit: Értelemszerűen itt a zenéről van szó, méghozzá egy órán át, három részre szedve. Először egy kis zeneelméletet, a témák értelmezését láthatjuk, majd jön az, hogy a gyakorlatban ezt hogy oldották meg nagyzenekarral, végül pedig egy kis utómunkának is tanúi lehetünk. Ed Sheeran daláról sajnos egy szó se esik.
Mi hiányzik
Egy méltóbb csomagolás még mindig jó lenne. Az extrák pedig bár iszonyat jók, egy kicsit lehetne velük szőrözni (Dol Guldor dokis, előzetesek), illetve még mindig fáj, hogy a post-productionbe (vágás, effektelés, hangolás) még mindig nem nagyon engednek be.
Ítélet
Középfölde rajongóinak kötelező, akkor is, ha nem bírtad a filmet: a tíz órányi extrára így is megéri. Átlagnézőknek és mezei házimozi fanoknak is csak ajánlani tudom, szóval mindenképpen irány a bolt.
Film: 6,5/10; Kép/hang: 9/10; Tálalás: 8/10; Extárk: 8,5/10
https://www.youtube.com/watch?v=OPVWy1tFXuc
kritika a filmről: http://helsing.blog.hu/2013/12/14/film_a_hobbit_smaug_pusztasaga_the_hobbit_the_desolation_of_smaug
megrendelés és infók: http://www.xpress.hu/xp/keres.asp?GOMB=1&KERES=xpsmx&VID=066-21321562-36562440796411960&BANID=1711&VX=12
